Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A válság ellenére sem lesz intézménybezárás!

2009.09.22

„A válság miatt nem fogunk intézményeket bezárni.”

 

A gazdasági világválság és a részben azzal magyarázható megszorítások Ferencvárost is sújtják. Míg sok kerület és főként vidéki város csődközeli helyzetbe került ez elvonások nyomán vagy legalábbis kénytelenek voltak intézményeket bezárni-Ferencváros vezetése igyekszik elkerülni, hogy egész intézményeket, iskolákat kelljen megszüntetnie. Úgy néz ki, hogy a vészhelyzet összehozta az utóbbi időkben komoly belpolitikai jellegű vitákkal terhelt képviselőtestületet. Az ellenzék józanul, konstruktívan áll a kényszerű döntésekhez. A konszenzus és párbeszéd kialakításában nem kis szerepe van Gegesy Ferenc polgármesternek, akivel arról beszélgettünk: hogy lehet kibírni ilyen nehéz időket és mivel segít a kerület rászoruló lakóinak?

 

-A válság és a reformok miatt mennyivel kevesebből gazdálkodik a kerület?

-Legalább fél milliárd forinttal kellett idén csökkenteni a költségvetésünket, de ebben még nincs bekalkulálva az iparűzési az adó. A következő évi költségvetés adatait és a prognózisokat nézve valószínű, hogy jövőre is ugyanennyivel kell csökkentenünk kiadásainkat.

-Jelenleg milyen anyagi helyzetben van a kerület és ez mennyiben fogja rontani ezt?

-Ahogy év elején is tettük, meg fogjuk nézni, hogy hol lehet takarékoskodni-az intézményhálózat működtetésénél eddig is az olcsóbb, gazdaságosabb megoldásokat választottuk. Teljesen más helyzet várható, mint a korábbi években, amikor „csak” arról volt szó, hogy bevételeink nem növekedtek az infláció mértékében. Fentiek tekintettel most néhány dologra kevesebbet tudunk fordítani.

 

-Ezek nem kifejezetten hálás döntések-főként az önkormányzati választások előtt.

-Való igaz, nehéz időszak ez számomra, márcsak azért is, mert mindkét „libling” területem: a rehabilitáció és a kultúra is kevesebbet fog kapni.  

-A rehabilitáció folytatódni fog?

-Tény, hogy jelen körülmények között csak kevesebb bontandó épületet tudtunk kiüríteni, de az épület felújítások ugyanolyan ütemben haladnak és tömbrehabilitáció területén egy utcát átépítünk sétálóutcává. Eredetileg kettőt terveztünk, de így hozta az élet.

-Hogyan spórolnak a gyakorlatban?

 

Kép

 

 

-Intézményeket nem szeretnénk bezárni, azonban például az oktatás területén rendszeresen felülvizsgáljuk, hogy az adott iskolára, óvodára mekkora igény van. Négy-öt évenként felülvizsgáljuk ezt és ha nincs elég gyerek, akkor mit tudunk csinálni? Iskolák esetében mégcsak összevonni kellett, de megmaradt az  épület. Óvodáknál viszont már előfordult, hogy az alacsony kihasználtság miatt be kellett zárni intézményeket.

-Hogy tudják kezelni ezeket a szituációkat? Az ilyen döntések ugyanis mindig népharagot, tiltakozásokat generálnak.

-Igen, főként az adott intézmények dolgozói szoktak emiatt felháborodni és ha sikeres tevékenységük, haragjukat átragasztják a szülőkre, környezetükre is. Annak ellenére, hogy nálunk is csökken a gyereklétszám, az iskolai épülethálózathoz nem kellett hozzányúlni. Olyan jó minőségűek iskoláink, hogy az itt tanulók diákok több mint fele már kerületen kívüli. Óvodáink esetében nem ez a helyzet, mert a szülők szeretik lakóhelyük közelébe vinni a gyereket.

 

-Könnyen hoz meg nehéz döntéseket, vagy sokat rágódik előttük?

-Most helyzet van, ahogy mindig. Nem azon kell sajnálkozni, hogy „Milyen rossz ez a világ”, meg hogy „Még az ág is engem húz”. Arra kell koncentrálni, hogy kevesebb a pénz és ez bizonyos kényszerű, de szükséges döntéseket követel meg az embertől. Az a lényeg, hogy az adott helyzetben és képviselőtestületben, a rendelkezésre álló költségvetésből hogyan tudom a legtöbbet kihozni, vagy a legkevesebbet elvenni. Otthon vagy barátokkal persze lehet sémfelni a kormányt vagy a képviselőket, de polgármesterként nem ezt várják tőlem a lakosok.

 

-Ön szerint ki a megszorítások felelőse? Amikor otthon bánkódik ezek miatt, kit szokott felemlegetni.

-Konkrét pártneveket nem szeretnék mondani, nem politizálok, de a jelenlegi gazdaságpolitika és nagyon sok személy egyéni döntései vastagon felelősek nehéz helyzetünkért. Nem elég túlélni ezt az időszakot, az magában nem olyan nagy kunszt. Olyan megoldásokat kell keresni, amelyek segítenek fenntartani a kerület eddigi eredményeit, a megindított fejlesztéseket.

-Sokan erre azt mondhatják: „De polgármester úr, lehet hogy rossz volt a politika iránya, de képviselőként változtathatott volna ezen!?”

-Igen, ezt kétségkívül mondhatják. Erre azt tudom mondani, hogy 2 évig voltam országgyűlési képviselő és meg lehet nézni, hogy ez alatt mennyit nőtt Ferencvárosi állami támogatása. Közreműködtem a Forrásmegosztási Törvényben. Számos olyan részt sikerült kihúzatnom a törvényekből, amelyek kellemetlenül érintették a kerületet. Sajnos azóta más törvények keretében visszahozták ezeket a szabályokat. Pártállástól függetlenül sikerült összefognom polgármestereket, képviselőket és együtt értük el ezeket a sikereket. Olyan törvényi előírásokra hívtam fel figyelmüket, amelyek káros mivoltára addig nem is gondoltak.

-Mit érzett, amikor később mégis visszahozták ezeket a hátrányos előírásokat?

-Nem mondhatnám, hogy nem éreztem kárörömöt, de alapvetően sokat bosszankodtam.

 

-A parlamentben, önkormányzati ügyekben az egyik legaktívabb képviselőnek számított.Mennyit csökkent lobbiereje, miután kilépett a parlamentből és az SZDSZ-ből?

-A Forrásmegosztási Törvény nem változott olyan rossz irányba és a kerületünket rosszul érintő módosításokat sem tudtam volna egyedül megakadályozni. SZDSZ-ből való kilépésemnek sem láttam különösebb kárát, nem kell átmennem utána sem az utca másik oldalára-ha volt tagtársaimmal találkozom. Mikor kiléptem, rövid nyilatkozatban –kerülve konkrét nevek említését és a személyeskedést- ismertettem döntésem indokait. A frakciót kicsit részletesebben tájékoztattam ezekről. Miután megkapták levelemet, összeültek és egy órás tanácskozás után közleményben köszönték meg eddigi munkámat.

Itt a kerületben természetesen kényelmetlenebb volt a helyzet, mert a helyi frakcióból való kilépésem után a 26 tagú képviselő testületben egyedül maradtam. Egyik napról a másikra egyedül maradtam, nem volt túl kellemes érzés.

 

-De megoldotta: az MSZP frakcióból kilépett képviselőkből és önből létrejött a Függetlenek Frakciója-már négyen vannak.

-Igen… (Nevet) Nem ezzel sikerült megoldani. Tavaly év végén négy vagy öt javaslatomat szinte egyhangúlag söpörte le a képviselőtestület, most már ilyen problémák nincsenek. Kicsit több a rendkívüli képviselő testületi ülés és az egyeztetés, de megy a kerület.

-A fővárost az MSZP-SZDSZ vezeti, nem orroltak meg Önre?

-Szerintem nem fog változni a rehabilitációra szánt fővárostól kapott összeg. Az viszont biztos, hogyha valamilyen egyeztetést igénylő közös ügyünk lenne-nem én keresném meg a főváros képviselőit. Vannak a különböző pártok által delegált alpolgár-mestereink és őket kérném fel, hogy tárgyaljanak.

Kép

 

-Utólag visszagondolva, most is lemondana a képviselőségről?

-Ajjaj, de még mennyire! (Megkönnyebülten hátradől és jót nevet.) Nézze, hétvége volt, mikor ezt a döntést meghoztam és megbeszéltem a kérdést a feleségemmel, aki feltette nekem a kérdést: „Van e olyan ember, aki tudna ebben befolyásolni?” Azt válaszoltam, hogy igen, de vele nem kívánok beszélni. Az ilyen döntéseket nem érzelmi alapon kell meghozni. Az SZDSZ helyzetét, sorsát és Európai Parlamenti kudarcát már akkor előre láttam és nagyon sajnálom. Beláttam, hogy hiába teszek meg mindent, ezt már nem tudnám befolyásolni. Arra, ami az Európai Parlamenti választások történt-én sem számítottam volna.

 

-Új bölcsődéje lesz a kerületnek. Miből telik rá?

-Kezdjük ott, hogy a Thaly Kálmán utcában lévő óvodánk elköltözik. A nagyobb méretű Thaly 38-as épületet részben felújítjuk és itt lesznek ezentúl. A bölcsődékre nálunk is nagy a sorbanállás, ezek alapítása elvileg nem az önkormányzat feladata lenne, de a Thaly 17-ben pályázati pénzből szeretnénk létrehozni egyet.

-Említette, hogy a kerületben is csökken a gyereklétszám.

-(Nevet) Én erre azt szoktam mondani, a magam részéről megtettem mindent, hogy ez ne történjen meg. Négy gyerekem van és tegyük hozzá, nem polgármesteri időszakomban születtek.

 

-Orbán Viktor büszke lenne Önre, hiszen a 3 szoba, 3 gyerek, 4 kerék elvét túl is szárnyalta.

-(Nevet) Lehet… Nézze, gyereket vállalni önmagukért kell, nem szabad, hogy pénzkérdést jelentsenek. Három gyereket vállalni szerintem teljesen normális és helyes dolog.Egyfajta példa, kötelesség. 199O-ben egyébként Ferencváros elöregedett kerületnek számított, mára elértük a többi kerületre jellemző korosztályi átlagot, köszönhetően a sok beköltözésnek.

-Nemrég kerületünk egyik 100. évét elért lakóját köszöntötte. Kiment hozzá, pedig a nézni kint lakott a külvárosban.

-Nagyon kellemes alkalom, ünnepség volt. A néni teljes szellemi és fizikai frissességben volt, ő fújta el a gyertyákat és nagyon meghatódott. 1992-től ünnepeljük így időseinket. Göncz Árpád köztársasági elnök úr küldött egy levelet, hogy ő úgy tudja: kerületünk egyik lakója születésének 100. évfordulóját köszönti. Küldött egy üdvözlőlapot és kérte, hogy adjam át. Azóta ebből hagyomány lett. Sőt nemsokára egy olyan hölgyet fogok köszönteni, aki 101. születésnapját ünnepli. A 100-on már megköszöntöttem, mire ő: „Ha eljött a 100. születésnapomra, miért nem jön el a 101-re is?” Mivel külön kérte jöjjek el, természetesen most is ott leszek.

 

Szilágyi Iván Péter

 

Interjúnk következő részéből megtudhatják: Milyen kedvezményekre jogosít a Ferencváros Kártya? Hogyan támogatja a kerület a ferencvárosi diákok utazását?