Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fotókiállítás a kommunizmus ellen szeretettel harcoló II. János Pál Pápa életéről.

2009.07.06

Íme az ember-egy pápa arcai

 

A kialakításában a legkorszerűbb építészeti technikákat (vas, üveg, acél) ötvöző és tárlatain a modern művészet néha polgárpukkasztó, máskor nagyon elvont alkotásait felvonultató Király utca 26-ban lévő VAM Design Center felső emeletén egy teljesen más világba csöppenhetünk. A II. János Pál pápa személyi fotósa, Arturo Mari által összeállított tárlat csendes, szelíd, szinte megbúvik a világ elől, szenzáció és felhajtás mentes tabló egy emberről, aki sokkal több volt, mint egy egyszerű pap. Vallásra és bőrszínre való tekintet nélkül az egész világot szolgálta és aktívan hozzájárult ahhoz, hogy Kelet-Közép Európa ember- és istenellenes kommunista diktatúrái megroppanjanak, majd darabjaikra hulljanak. Emlékeznek, milyen jó volt mindezt végignézni…?

 

II. János Pál pápaként először 1991-ben járt Magyarországon, mindannyian emlékszünk a képre: mikor leszállt a repülőgépről, megcsókolta a földet. Pártállástól függetlenül szinte az összes közjogi méltóság fogadta. Több fotón is együtt látható Antal Józseffel, a már megtört és súlyos beteg miniszterelnökkel, aki gyengesége ellenére is lelkesen, szinte kisgyermeki izgalommal fogadta a Szentatyát.

 

Kép

 

 

 

II. János Pál pápa sokszázezer ember előtt azon a Hősök terén celebrált szentmisét, amely a kommunizmus alatt folyamatosan támadások kereszttüzében állt és amely ’89-ben a magyar rendszerváltás, a nemzeti ellenállás egyik szimbóluma lett. A pápa látogatása az új magyar demokrácia elismerését és egyben az ateista és istenellenes, Vörös Magyarország végét jelentette. Bár a múlt erői később többször is visszatértek, de ezt a pillanatot még ők sem tudták visszacsinálni-Magyarország II. János Pál pápa látogatásakor –ha nem is teljes mértékben, de- újra közel került Istenhez.

 

Kép

 

 

 

 

A Szentatya 1996-ban újra ellátogatott hazánkba, hogy felkeresse a milleniumát ünneplő Pannonhalmi Főapátságot és a Győri Egyházmegyét. Az előzetes tervek szerint Pannonhalmán találkozott volna II. Alekszij moszkvai pátriákával, de az egyházak közötti kapcsolatfelvétel végül nem valósult meg. 

 

Karol Wojtyła 1920. máj. 18-án, a Krakkó-közeli Wadowicében született.

Apja az  osztrák-magyar hadseregben szolgáló katona volt, majd később a megalakuló lengyel közigazgatásban helyezkedett el, anyja otthon nevelte gyermekeit. Fiatal korában több családi tragédia is érte: először nővére halt meg, majd anyja is belehalt második – halva született – leány testvérének szülésébe. Pár év múlva bátyja halt meg igen fiatalon, majd pedig 21 éves korában apját is elveszítette.

 

1938-tól a krakkói Jagello Egyetemen kezdett lengyel irodalmat és nyelvtant, valamint filozófiát hallgatni. Az ígéretesen induló tanulmányokat a német megszállás szakította félbe, így fizikai munka végzésére kényszerült (kőbányában, majd szódagyárban dolgozott).

 

1942-ben határozta el, hogy a papi hivatást választja és beiratkozott a náci megszállás alatt

illegálisan működő krakkói szemináriumba. 1946. november 1-én szentelték pappá.

 

 

 

 

Kép 1978. október 16-án választották pápává, II. János Pál néven. Első feladatának a Katolikus Egyház ingadozó, belső tanbeli egységének, fegyelmének megszilárdítását tekintette. II. János Pál pontifikátusának első évtizedében Keleten a kommunizmus egyház- és emberellenes diktatúrájával, nyugaton pedig az elvilágiasodás, vallástalanodás egyre nagyobb problémájával kellett megbirkóznia. Különös figyelmet szentelt hazájának, Lengyelországnak (legfőképpen a Jaruzelski-féle szükségállapot és a Szolidaritás idején), valamint a világegyházban egyre inkább növekvő aránnyal résztvevő Afrikának, ahol sok helyen folyik ma is misszió.

 

Folyt. köv!