Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bánsághi Tamás interjú

2008.11.22

Az ember, akinek 7 ezer ismerőse van és nem szereti a gonosz énektanárnőket

 

Bánsághi Tamás ferencvárosi alpolgármester (MSZP) nem az a tipikus politikus, sőt abszolút nem nem az. Ha kérdezik, válaszol, egyesen és röviden, nem bűvészkedik véget nem érő körmondatokkal és néha egy-egy „népies” kifejezés is kicsúszik a száján. A magyar politikában fenti tulajdonságok kifejezett ritkaságnak és hátránynak számítanak, sokan viszont épp ezért szeretik az immár 10 éve tevékenykedő alpolgármestert.

 

Kép

 

Bánsághi Tamás 1982-ben költözött a kerületbe, előtte feleségével albérletben laktak. Nemcsak a helyi pártéletből, hanem a Bakáts téri általános iskola ügyeiből is kivette részét: „Oda jártak a gyerekeim és két évig én voltam az iskolaszék elnöke. Munkám eredményeként sikerült eltávolítani a régi, népszerűtlen énektanárnőt. Az új tanárnőt (Bánsághi Tamás feleségének kórustársát) nagyon szeretik és nemrég ki is tüntette a kerület-mondja a mérnöki végzettségű politikus, aki a rendszerváltás után folytatva MSZMP pártiskolai tanulmányait politológus végzettséget szerzett és '98-ig egy kis, többnyelvű kiadványokkal foglalkozó könyvkiadót vezetett. „Korábban az Ötlet főszerkesztője voltam, amely a HVG vetélytársa volt. Mi hoztuk le először a Nagy-Imre per anyagát, kimutatva hogy koholt vádak alapján ítélték el a mártír miniszterelnököt. Ez a lépésünk akkoriban merész dolognak számított.”

 

„Nem vagyok elvakult lokálpatrióta.”

 

Bánsághi Tamás a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatalban lévő, szép, világos irodájában fogad. Viszonylag rendezett minden, csak itt-ott van egy-két kósza irathalmaz. Bemutatkozik, letegez, kedves, de nagyon helyesen nem mosolyog erőltetetten-utálom az állandóan mosolygó politikusokat. Elsőre feltűnik, hogy nem olyan, mint amilyennek sokan a szocialista képviselőket elképzelik. Leszámítva az öltönyét, amely elég jellegtelen, de legalább nem szürke és bolyhos. Szemöldöke sincs összenőve, nem visel piros proto-úttörő nyakkendőt, sehol egy agyonolvasott Népszabi, nem használja a gyurcsányi divatszavakat (lendület, megszorítás, józanság) és nincs ütött kopott aktatáskája. Viszont fiatalos és közvetlen, amellett, hogy nem rejti véka alá: fegyelmezett típus. Ha bekerülne a parlamentbe, betartaná a frakciófegyelmet és megszavazná a megszorításokat, még akkor is, ha ezek sok ferencvárosi lakost nehéz helyzetbe hoznának: „Nem vagyok elvakult lokálpatrióta, nem fogok kiszavazni népszerűtlen döntések esetén. Ezek most nehéz idők és áldozatokat kell hozni az országért-mondja, majd esélyeiről kezdünk beszélgetni.

 

„Tudom, hogy nem én vagyok ennek a választásnak az esélyese. Ezért indított engem a párt, mert sokan ismernek helyben és emiatt az országos átlagnál jobb eredményt hozhatok. Felmértük és az országos átlaghoz képest Ferencvárosban egyébként sem zuhant akkorát a szocialisták népszerűsége, bár a részvételüket biztosra ígérő szavazók között itt is toronymagasan vezet a Fidesz-mondja rezzenéstelen, „bútlan” arccal Bánsághi, aki ennek ellenére sem bánja, hogy elindították. Sőt: néha egy kicsit még optimistának is tűnik: „Ferencvárosban ahhoz, hogy bekerülhessek országgyűlési képviselőnek 7000 szavazat már elég lenne. Ennyien biztosan ismernek, hiszen nagyon sok választóval találkoztam az elmúlt tíz évben.” (Ehhez még azt is érdemes tudni és hozzászámolni, hogy az MSZMP helyi szervezeteinek 90' előtt több mint 7 ezer tagja volt.)

 

„Nem örülök Gegesy lemondásának.”

 

Természetesen  Gegesy Ferenc lemondása is szóba kerül: „Korábban is rebesgették már, de őszintén szólva, nem hittem, hogy megteszi. Amellett, hogy azt mindig is tudtuk róla, hogy hajlamos váratlan húzásokra-mondja Bánsághi, aki nem örül Gegesy Ferenc lemondásának:„Sem az MSZP-vel, sem az SZDSZ-el nem egyeztetett döntése előtt. Pedig a mi támogatásunkkal került be a parlamentbe. Lemondásakor arra hivatkozott, hogy így is, úgy is kilépett volna a frakcióból és független képviselőként nem sok hasznát vette volna a város. Szerintem még akkor is többet tehetett volna a kerületért, mint így. Gegesy Ferenc számtalan,Ferencvárosnak fontos ügyet  vitt képviselőként, például ő volt a forrásmegosztás „védőszentje”. Most hogy ő nincs bent, ki fogja képviselni ezt a kerületünk számára létfontosságú kérdést...?-kesereg kicsit Bánsághi, akitől azt is megtudom, hogy egy ideje már rendeződött kapcsolatuk a polgármesterrel. „Voltak nehéz időszakaink, de ezt a periódust 2,5 éve lezártuk, alpolgármesternek is ő kért fel.” Emellett azt is leszögezi, hogy megérti a volt SZDSZ-s polgármester pártból való kilépését: „Nem értett egyet azzal a fodori politikával, amely ilyen nehéz, válságos időkben az együttműködés helyett a hatalmi huzakodásokról szólt.”

 

Bánsághi Tamás már a rendszerváltozás előtt is aktív szereplője volt a helyi közéletnek,a helyi MSZMP szervezeten belül „szocdem elhajlónak” tartották, mivel a reformköröket támogatta és képviselte. Az átalakulás után belépett az MSZP-be, ahol 1,5 év múlva már helyi pártelnök: „1994-ben az országos és fővárosi tendenciákkal szemben a kerületben még ellenzékben voltunk,  az SZDSZ pedig a Fidesszel működött együtt. Néhány fővárosi szabad demokrata képviselőtársammal együtt arra jutottunk, hogyha országos szinten is koalícióban vagyunk, akkor helyben is össze kellene fogni. Többek között én harcoltam ki, hogy 1997-től az SZDSZ szakított a Fidesszel és balliberális koalíció alakult-mondja büszkén az alpolgármester, akit eddigi eredményeiről kérdezem:

 

„Én harcoltam ki az MSZP-SZDSZ helyi koalícióját.”

 

-Alpolgármesterként mit tud felmutatni, mit tett a kerületért?

-Többek között nekem köszönhető, hogy beindult és folytatódott a városrehabilitáció. Ezen kívül hozzám tartozik a városüzemeltetés, azaz minden ami k-val kezdődik a köztisztaságtól és a közbiztonságtól kezdve egészen a kutyapiszokig és a prostituáltakig.” (Az előbbi kettőre van és el is hangzott cifrább k-s szó is, de legyünk finomak és jól neveltek! a szerk)” Bánsághi tudja és látja, hogy még sok tennivaló van, mind országos, mind helyi szinten: „A tömbrehabilitáció befejezése után rendbe kell tenni, fel kell újítani közintézményeinket, például az óvodákat, amelyek állaga folyamatosan romlik. Szükség van ezenkívül egy átfogó köztisztasági programra és bővíteni kell a térfigyelő-kamerák rendszerét. Erre az állam is adjon pénzt, ne csak a kerületnek kelljen fizetnie-mondja az alpolgármester, aki az országos problémák közül kiemeli, hogy magas az adóelkerülők aránya.

 

 -A megszorítások milyen hatással voltak a helyi MSZP-re?

-Azóta több vita van a frakcióban, mint korábban, azonban a pártszervezetet nem rengették meg a népszerűtlen reformok. Mindössze néhány ember és egy család lépett ki, de ők már korábban is ezt tervezték-von mérleget az alpolgármester, aki szerint az első fordulóig nem várható, hogy a két koalíciós jelölt egyike visszalépjen a másik javára.

 

Kép

 

 

„Nem számítok Gegesy támogatására.”

 

Végül saját magáról kérdezem:

 

Ön nemcsak képviselőjelölt, hanem választópolgár is egyben. Miért szavazna és miért nem szavazna magára?

-Természetesen magamra szavaznák-válaszolja és rögtön hozzáteszi, hogy tekintettel az ország nehéz helyzetére és a világgazdasági válságra most minden képviselőre szüksége van a kormánynak. „Nincs igaza Orbán Viktornak: nem jött létre új többség. Csak sok MSZP-s átment a bizonytalanok közé, ők alkotják jelenleg a legnagyobb „pártot”. Ezek az emberek csalódtak bennünk, de nem szakítottak végleg a szocialistákkal, csak egy kis lépésre, jelre várnak és vissza fognak térni.”

 

-Gegesy Ferenc közvetlen munkatársaként számít a polgármester támogatására?

-Gegesy most még a függetlenség fényében lubickol, szerintem senkit sem fog támogatni. Bár a 9S TV-ben elmondott szavait -amelyek a polgármester képviselőjelölti kampányából valók- azért néhányszor fel fogom idézni kampányom során: „Csak egy kormánypárti képviselő tudja igazán jól segíteni kerületét.”

 

Szilágyi Iván Péter