Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ferencvárost a liberálisok építették újjá

2009.11.22

„Radikálisan csökkenteni kellene a képviselők fizetését!”

 

Kép Emődy Zsolt frakcióvezető, Ferencváros egyik legrégebben hivatalban lévő képviselője a hazai önkormányzati vadvilág azon kevés szereplője közé tartozik, aki nemcsak tud, hanem mer is gondolkodni. Nem az a kifejezett szavazógép, sokszor szembe megy  a többséggel és nem kifejezetten kultiválja a megélhetési politikusokat. Filozófus, fizikus, számítástechnikus, de főként 68-as. Életéről és pályaválasztásairól beszélgettünk vele, stílszerűen egy Mester utcai cukrászdában, két falat süti és egy korty kapucsinó között:

 

-Fizikusként végeztem a 80-as években az ELTE-n. Diplomám megszerzésének éve egybeesett a rendszerváltással. Emiatt erősen meg kellett osztanom energiáimat, hiszen fizikusi pályafutásom interferenciában volt a rendszerváltáskori politikai eseményekkel, amelyeket semmiképpen sem hagytam volna ki. Ez az időszak meghatározó és jelképes erejű része volt és maradt életemnek.

 

Mindig is erőteljesen vonzódtam a filozófiához, de a 80-as években ez a szak még nem volt túl vonzó, gyakorlatilag marxizmust kellett volna tanulnom. Ezért döntöttem inkább másik kedvencem: a fizika mellett. Amint azonban lehetőségem nyílott a filozófia szabad művelésére, a 90-es évek második felében elvégeztem az ELTE filozófia szakát. Ma már inkább filozófusnak tartom magam.

 

-Érdekes, hogy a reál és humán vonal egyszerre volt jelen az életedben.

-Mindig is szerettem ezt a kettőséget. Az egyetem elvégzése után a kvantumelméleti kutatócsoportban dolgoztam a Műszaki Egyetemen, ahol doktori ösztöndíjas voltam néhány évig. Közben kaptam egy társadalmi megbízatású alpolgármesterséget -a Fidesz színeiben-  a Ferencvárosi Önkormányzatban. Az akkori Fidesz egészen más volt, mint a mai. A politika miatt nem volt elég időm fizikusi munkámra, annyi megmaradt belőle, hogy 1994-től egyéni vállalkozást működtetek, számítástechnikai munkákat (programozás, rendszertervezés) végzek. Ezekhez nagyon hasznosnak bizonyultak fizikusi tanulmányaim .

-Mivel foglalkozik a cége?

-Általában ügyviteli, informatika szoftvereket készítek, de szeretem a felhasználókkal való egyeztetéseket, szóval jó világ ez! Azt szeretem a legjobban a munkámban, hogy a programozás során fontos szerepet kap a matematika, amivel nagyon szeretek foglalkozni. Hosszú távon is ezen a pályán szeretnék maradni, mert így fenntarthatom anyagi függetlenségemet. 1990. óta vagyok önkormányzati képviselő Ferencvárosban, szomorúvá tesz, hogy Magyarországon a képviselők túlnyomó többsége tiszteletdíjából szeretne megélni. A rendszerváltás óta folyamatosan emelkedő képviselői fizetések sajnos ezt lehetővé is teszik. A képviselők számának csökkentését nem támogatom, de fizetéseik radikális mérséklése nagyon aktuális lenne.  

 

-Erről más képviselőkkel szokott beszélgetni? Mit szólnak hozzá?

Kép -Persze… El is vagyok könyvelve az ilyen típusú előterjesztések atyjaként. 20 éves képviselőségem alatt legalább 10 vagy 20 fizetéscsökkentési indítványt nyújtottam be, de a képviselőtestület többsége sosem tudott ellenállni az anyagiak vonzásának és mindig leszavazták őket.

-Hányan támogatták a javaslatot? Gondolom a többség csak úgy repesett az örömtől. Mert ugye nem a pénzért, hanem a választók önzetlen szeretetéért csinálják…

-Néhány képviselő mindig kifejezte enyhe szimpátiáját (sokatmondóan nevet), de politikai pártállástól függetlenül mindig a nagyobb a díjazást szavazták meg. Meglepő egység alakult ki ezen a fronton.

-Nem pikkeltek Önre azért, hogy csökkenteni akarta fizetésüket?

-Nem, ugyanis mindig nagy többséggel szavazták le ilyen jellegű indítványaimat. Úgy sem volt reális esélye annak, hogy kevesebbet kapjanak. Pedig ha a tiszteletdíj csak képletes lenne, teljesen más tartású emberek ülnének az önkormányzatokban.

-A magas fizetéseket támogató képviselők arra hivatkoznak, hogy ők csak a rendszer áldozatai. Dolgoznának, de annyi időjüket felemészti a választókért való harc, izzadságos munka, hogy már nem marad idő más munkára. Ön hogy látja, a képviselőség mellett lehet dolgozni?

-Egyértelműen igen. Teljes félreértés, hogy a képviselőknek hivatal helyett hivatalként kellene működniük. A képviselői fizetések emelkedése mellett az is megfigyelhető volt, hogy a választópolgárok egyre inkább a „kijárós” képviselőket igényelték. Akik eljártak személyes ügyeikben az önkormányzatnál. Ma már a képviselők sikerességét nem az határozza meg, hogy mit tesznek a település egészéért, hanem az: mit tudnak elintézni a konkrét választópolgárnak.

-Ezzel szemben a múltkori önkormányzati választáson szorgalmas hangyaként dolgozó képviselők sora bukott el az éppen divatos párt „no name” jelöltjeivel szemben.   

-Akik feladták polgári foglalkozásukat és teljes munkaidőben képviselőként „dolgoznak”, az eddigi választások tapasztalatai alapján szignifikánsan több szavazatot kapnak, mint többi politikustársuk. Ha valaki komolyan veszi a részlehajlás tilalmát, messze nem lesz olyan népszerű a választók körében, mint aki személyesen közbenjárásával próbál segíteni az „elesetteken”-hogy szépen fogalmazzak.

 

Kép


 

-20 éve képviselő. Mennyit változott azóta az önkormányzat és élete?

-A rendszerváltást követő években több tartalmasabb vita és izgalmas munka volt. Mára szinte csak a rutin, a megkezdett folyamatok fenntartása maradt. Kezdetben szinte a semmiből kellett kialakítanunk egy működő önkormányzatot. Sok energiát felemésztő, de szép és nemes munka volt- miközben lassan eltávolodtam a fizika világától. A számítástechnika maradt meg belőle, ugyanis fizikusi tanulmányaink során nagy szerepet kapott a matematika és a számítástechnikusi szakmában kifejezetten szeretik a fizikusokat.

-Mikor szokott programozni? Sok gépes ember éjszakai életet él, bájtok baglyaként virrasztva…

-Időbeosztásom sokat változott, de leginkább hajnalban dolgozom. A számítástechnikának van egy olyan „rossz tulajdonsága”, hogy otthon is lehet művelni.

-Eszerint a rendszerváltással új életet is kezdett? Hiszen a politika mellett jöttek a filozófiai tanulmányok.

-Bizonyos szempontból igen, bár az elveim nem változtak. 1989. hatalmas élmény volt, amelyet  -sokakkal ellentétben- én ma sem értékelek negatívan. Nem csalódtam a rendszerváltásban. Tény, hogy a magyar társadalom és közélet az elmúlt húsz évben a rendszerváltó elvekhez képest merőben más irányba ment el, de ez még nem von le semmit 1989. értékéből és jószándékából.

 

Ahogy szabaddá vált a filozófia, újra elkezdtem érdeklődni iránta. A rendszerváltás után már érdemes volt művelni és tanulni. Nem feltétlenül ebből kell és lehet megélni, de írásaimmal igyekszem minél több helyen meg jelenni és most végzem a Filozófiai Doktoriskola utolsó évét.

 

-Mi érdekli, foglalkoztatja elsősorban a filozófián belül?

-A politikai filozófia, konkrétan pedig ’68 ellenkultúrája és Hannah Arendt. Őt nem szokás a 68-as hagyatékhoz sorolni, de szerintem szervesen hozzátartozik. Az utóbbi évtizedek irányzataiból hozzám legközelebb az „alternatív liberalizmus” áll. Mindig is ezt a vonalat, felfogást szerettem volna erősíteni és képviselni. Napjainkban a Szabad Demokraták Szövetsége és a Lehet Más a Politika (LMP) fogalmazza meg. De 100 százalékosan ilyen típusú párt Magyarországon nincs. A valamikori Fidesz… 1990-93. között még képviselt ebből a gondolatvilágból érzéseket és ízeket.

 

Kép

-Önkormányzati munkájából mire a legbüszkébb?

-20 éve vagyok képviselő és ezt az időszakot mindig „kormányon”, többségben töltöttem. Nagy bánatomra nem lehettem ellenzéki pozícióban, de volt súlya a szavamnak. Nagy személyes büszkeséget jelent, hogy a rendszerváltás utáni években képviselőként részt vehettem a kerület működésének kiépítésében és a tömbrehabilitáció elindításában. Gegesy Ferenccel, Hardi Róberttal, Hubert Beával és néhány más, a képviselőtestületben kezdetektől fogva jelen lévő képviselőtársammal együtt sikerült leraknunk a városfejlesztés alapjait és elindítani a kerületet jó irányba. Itt nemcsak az új házakra, hanem a parkok, közterületek rendbetételére, megszépítésére is gondolok az Örökimádó-parktól egészen a Ráday utcáig.

 

Kép

 

Emődy Zsolttal könnyű hosszan elbeszélgetni. Humán énje igazi álmodozóvá, de egyben reálisan látja a viszonyokat és helyi esélyeket. Nem tartozik a politikai percemberkék sorába, vannak elvei és emiatt igazán sikeres, győztes sosem lesz. Kérdés, hogy ez rossz dolog vagy inkább jellemét dicséri? Győztesnek lenni Magyarországon több mint ciki. 

 

Szilágyi Iván Péter