Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Feri visszatér

2009.06.27

Mottó:

"Nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc visszatér-e az MSZP-hez, de biztosan visszatér a magyar szociáldemokráciába" - mondta a Világgazdaság kérdésére Kapolyi László. A szocialista párttal együttműködő Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke szívesen látná a volt miniszterelnököt pártjában.

www.gondola.hu

 

Kép Helyszín: Kőbánya, fülledt, tizedik emeleti panellakás, kintről forróság, túlpaprikázott pörköltszag és a szomszédok harsány, de mégis megnyugtató állandóságot sugárzó üvöltözése hallatszik be. Talán megint ölnek valakit, de mindegy, hiánya úgysem fog feltűnni senkinek sem. A telep attól még marad, mind állandó létező.

 

A másfél szobás lakóingatlan rokkantnyugdíjas lakója, Zacskó Béla a tévé előtt ül. Fecskében és atlétában, mindkettő sárgul, de azért még használhatóak. Az alsónadrág láthatóan szűk rá, nyomja a tökét, de hát kínai és azoknak nagyobb nincsen. Viszont olcsó.

 

Erzsi, a feleség, a konyhában sertepertél. Ebédet csinál férjének és a kutyának, két fazék fortyog a rezsón. Egyik büdösebb, mint a másik. Lajos rezzenéstelen arccal nézi a híreket, vonásain az értelem legapróbb jelei sem tükröződnek, csak néz ki a fejéből és próbál valami fix pontot találni a térben. Hogy legyen mit bámulni. Vegetatív üzemmódban van-mintha kómás lenne vagy csak másnapos. Mellette fekvő kutyája mozdulatlan, de lehet, hogy még él.

 

Kép Béla csatornát vált, hirtelen előredől a székben, kitágult pupilákkal hallgatja a Hírt. Még a kutya is felkapja fejét, pedig süket. Csillogó szemmel a tévé felé néz. A képernyőn Gyurcsány Ferenc feje tűnik fel, Lajos megigézetten nézi az ismerős, arcot. Nézi és hónapok óta először mosolyog-Gyurcsány pedig a képernyőről visszakacsint rá. Csak rá. A kutya is látja Ferit, morogni kezd, majd ugat, de Lajos ráver egyet:

 

-Hallgass már, a kurva anyádat, pont ilyenkor kell üvöltened... Rohad kutyája, ezzel hálálja meg...

(A kutya visszafekszik kosarába, hátat fordít a tévének, morog és egy dühöset szellent.)

Béla (hangosan, szinte ordítva): Erzsi, Erzsi, gyere be, gyere már...!!! 

Erzsi először csak az ordítozást hallja, aztán beazonosítja a szavakat is. Nehezen, lassan, de rájön, hogy férje kommunikálni próbál: Mi van már, mi ilyen fontos!? Rosszul vagy, vagy mi a frász?

Béla: Erzsi be kell jönnöd, a tévé, a tévé!!

Erzsi: Basszameg, már megint mehetünk javíttatni. Le kéne már cserélni... Azt is. (Dohog, de azért bemegy a nagyszobába, és unottan rákönyököl a szekrényre, amely tele van különböző nagyságú, kézzel festett, az ecseri legszebb napjait idéző porcelán pontyokkal:

Erzsi: Na, mi van? Mi olyan sürgős?

Béla: Hogy mi van, bazdmeg, hogy mi van!? Te... Te már ezt sem érted, már csak főzni meg aludni tudsz? Az van, hogy a Feri visszajön... Hogy lesz újra jövőnk,  meg nyugdíj és... (Ziláltan veszi a levegőt, megakad, de erőt vesz magán és folytatja.) Hogy a fasz... Fasiszták, meg a gárda, meg a Viktor, a nyálas kis cigány, hogy végre lesz ki lenyomja őket! És olyan lesz, mint régen. Nyugi lesz, kussolás, jólét. Ami kell.

Erzsi: Nyugodj már meg, mert még infarktust kapsz itt!!! Mindjárt hozom őket, ne idegesítsd fel magad! Hétvége van, nem szeretnék kórházba menni. (A kutya felül, figyel, pedig Erzsi nem neki hoz kaját, csak férjének gyógyszert.)

Béla (elüti magától Erzsi zöld és piros pirulákat nyújtó kezét): Nem kell... Hagyjál már!!! Meg akarsz dögleszteni? Most örülni kell, buli van, visszajön Fletó!!! Végre.

Erzsi: Miért, elment, hát most is itt van, nem?

Béla: Igen, igen, de újra politizálni fog és majd megint mi nyerünk, és lesz nyugdíj, kenyér, talán még a panelt is felújítják. Nem fogod fel, hogy mi van, ez is olyan, mint régen... Forradalom!

Erzsi (kezdi megérteni): De hát... De hát ő már nincs, elment, bemondta a tévé is... Helyette van az a szimpatikus... Az a kisrác, mindig mosolyog. Olyan szépen, mint a kis Lajcsika, a térről-egyem meg a szívét!

Béla: A Bajai, igen most ő vezet, de visszajön Feri. Most már itt nagy átalakulás lesz, visszajönnek a régiek...

Erzsi: Kádárék?

Béla: Nem, nem... Sajnos ők nem. De a szocdemek, majd ők! Van egy pártjuk, tudod, a házmester régen a tagja volt. A Kulák Feri, a pártból. 

Erzsi: És akkor újra lesz Gyurcsány-kormány?

Béla: Igen, igen... Nem megmondtam, hogy az ATV igazat mond, hogy visszatérünk mi még, az istenfáját! Te Erzsi... Figyelj, rám, most, ne nézz, csak figyelj! Tudod, van a Cinege, a kocsma a szomszédban, ne megyünk le és iszunk egyet a jó hírre!?

Erzsi megfogja Béla kezét, szerelmesen egymásra néznek. Talán újra visszajön a múlt, rendeződik minden!

 

Csak a kutya nem mozdul. Valamit rág, mint mindig. Hirtelen rázkódni kezd, vonyít, majd nyelvét kidugva kimúlik. Mostmár boldog.

Béla: Basszameg, hát nem szétrágta a tévézsinórt, a rohadt dög... Most nem lesz tévé! Most mi lesz!?

Erzsi: Nem baj, Bélám, majd veszünk újat. Kutyát is, tévét is!!!! Most akkor már más idők jönnek! Lesz, sör... Csak a kutyát kell eltemetni, majd kivisszük a telekre, csak nehogy addig, ebben a melegben megbüdösödjön... Szegény pára, pont akkor döglik ki, mikor a legjobb idők jönnek.

 

Szilágyi Iván Péter