Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fesztivál utca lett a Ráday-ból

2009.10.06

                                                     Ráday Kultucca:

                                              sikertörténet a város szívében

 

Kép A nyüzsgő és kulturálisan sokszínű Budapest az utóbbi 20 évben igazi metropolisszá vált, amelyben nehéz újat mutatni és kitűnni: fesztiválok, ingyenes és fizetős programok, koncertek, galériák és múzeumok sora várja az érdeklődőket. Sokáig a Vörösmarty tér számított a város szívének, kulturális központjának. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre többet beszéltek a Ráday utcáról, amely mára a korábban lesajnált Ferencváros egyik jelképévé, fesztivál utcájává nőtte ki magát.A valaha lelakott, elhanyagolt közterület ma a belváros szerves és pezsgő része. Temesi Sándorral a Ferencvárosi Önkormányzat sajtóreferensével, a folyamat egyik koordinátorával és főszervezőjével riportsorozatunkban arról beszélgetünk: hogyan segítheti a városrehabilitáció a kultúrát és persze: mi volt a Ráday Kultucca titka?

 

 

 

A kezdetek

 

„A rendszerváltás utáni időszakban a Bakáts tér környékére koncentrálódtak a kerület kulturális életének főbb eseményei: a Nyári Játékok és ősszel a Ferenc Napi-búcsú, amelyet Assisi Szent Ferenc tiszteletére indítottak el. Mindkét rendezvénynek megvolt a maga látogatói köre, a kerületiek nagyon szerették őket-főként a populárisabb, szélesebb kínálatú Búcsút. A Ferencvárosi Nyári Játékokra már fővárosi közönség is jött, nagyon sikeres kezdeményezés lett, amit jól mutat, hogy 1200 fős mobil színpadot állítottak fel a templommal szemben. Operabemutatók és neves musicalek is színpadra kerültek.”-nyilatkozta a kezdeti lépésekről Temesi Sándor sajtóreferens.

 

-Miért éppen a Ráday utcát szemelték ki-mint leendő kulturális központot?

-A kerület fekvéséből adódóan a '90-es évek végén polgármester úr és a képviselő-testület felismerte, hogy érdemes a Ráday utcai „hardverbe” és „szoftverbe” tőkét invesztálni. A Ráday utca vége része a hagyományos értelemben vett belvárosnak, amely a Hősök terétől egészen a Boráros térig tart. Gasztronómiai és kulturális vállalkozásokat terveztek ide.

-Ilyen helyek, létesítmények előtte is működtek a környéken?

-Néhány diákok által szívesen látogatott étterem, kávézó és galéria létezett már, de korántsem annyi, mint most. Gegesy Ferenc polgármester úr mindig is kiemelt figyelmet fordított a tömbrehabilitációra és a kultúrára, a Ráday utca megújítása során ötvözte őket, szorosan együtt kezelve és fejlesztve a két területet. Az alapkoncepció az volt, hogy először rendbe hozzuk az utca képét, majd a megújult és megszépült felületet megtöltjük kulturális létesítményekkel, vendéglőkkel és kávézókkal. Végül ezekre alapozva -a szervezésbe aktívan bevonva a helyi üzleteket és éttermeket- fesztiválutcát csinálunk a Ráday-ból.

 

Kép

 

 

 

 

A közterületek megújítását a Belső-Ferencvárosban is el szerették volna kezdeni, hiszen nem lett volna igazságos, hogy csak a kerület középső részére figyelünk. A Ráday mint Kultucca kialakulása részben önmozgó, önmagát erősítő folyamat volt. Az önkormányzat szerepe az volt, hogy három ütemben díszburkolattal, kandeláberekkel és -a nem kívánt parkolást megakadályozandó- fémbábukkal láttuk el a Ráday utcát. Ezek elég sok pénzbe kerültek, három év alatt jutottak el a Kálvin tértől a Bakáts térig.

-Milyen hatása, visszhangja volt a rendezésnek? Megérte a befektetett tőkét?

-Több szempontból is sokat hozott a kerületnek. Egyrészt a Ráday utca a kerület, majd a főváros egyik kulturális és társasági központja lett-nagyban javítva ezzel Ferencváros imázsát és ösztönözve a környékbeli ingatlanok iránti lakossági és vállalkozói érdeklődést. Ahogy újabb és újabb utcarészek újultak meg, egyre több vállalkozó és galériás jelentkezett, hogy üzletet, kulturális helységet szeretne nyitni.

 

2000-ban lépett be a történetbe a Plein Art Fesztival, amelyet az Erlin Galéria tulajdonosa kezdeményezett és mind polgármester úr, mind a testület támogatta a javaslatot. A galéria és az önkormányzat közös kezdeményezése volt. Közvetlenül polgármester urat keresték meg és a pozitív fogadtatást követően újabb és újabb kulturális ötletekkel, koncepciókkal jöttek, egymásnak adták a kilincset a művészek és szervezők. Az önkormányzat tehát befogadta az új funkciót, mind az utca felújításával, mind konkrét pénzösszegekkel támogatva a rendezvényeket. Jobb és jobb minőségű éttermek és kulturális fesztiválok, rendezvények jelentek meg. Menő, trendi lett ide jönni és már a fővárosi értelmiség is elkezdett érdeklődni a Ráday iránt.

-Konkrétan miben nyilvánult meg ez?

-Polgármester úr létrehívta a Művészetek Tanácsát, amelybe kerületben lakó vagy ahhoz kötődő ismert művészeket, kulturális szervezőket, galéria tulajdonosokat kért fel. Így került kapcsolatba Gőz Lászlóval, a jazz tanszak vezetőjével, aki a kortárs magyar komolyzene legfontosabb kiadója és a nagy sikerű Mol Jazz Fesztivál szervezője. Ilyen neves résztvevőnk volt még Orbán György,  a korábbi Balassi Kiadó vezetője, aki a Ráday utcában Könyvesházat és mellette Képesháznak nevezett kulturális intézményt működtet. Kép

 A hazai kulturális élet számos ismert alakja lakik kerületünkben és segítette tanácsaival a folyamatot, csak néhány nevet említek: Grünwalsky Ferenc operatőr-rendező és a Ráday utcában lakó Závada Pál író is bekapcsolódott a beszélgetésekbe. Schiffer András főpolgármester-helyettes úr és a főváros számos más kulturális vezetője is érdeklődött a folyamat iránt.

Jó és kreatív ötletekből volt bőven, megvalósításuk persze nem ment egyik napról a másikra. Egy idő után azonban kialakult egy fix program, mivel különböző fesztiválokkal betelt a Ráday utca minden szabad hétvégéje. Most már  nincs hely több programnak, sőt próbáljuk összevonni őket, mert a lakosság terhelhetősége is véges.

-Lennének még javaslatok, fesztiválszervezők?

-Folyamatosan érkeznek ilyen kérések. Nem feltétlenül közterületi fesztiválban gondolkoznak, nagyon sokan szeretnék kulturális vállalkozásukat ide telepíteni.

-Ingyen vagy fizetniük kell érte?

-Jelképes összegért bérbe adjuk őket-amennyiben illenek az utca profiljához. A fesztivál-szezon   áprilisban a Költészet Napjával kezdődik, majd a Plein Art kortárs összművészeti fesztivállal folytatódik, amely a képzőművészettől és az iparművészettől kezdve a kortárs zenéig sok mindent felölel. Számos más program van még az év során, ezekről később beszélnék.

-Önök keresik meg a szervezőket vagy fordítva?       

-A szervezők, „programgazdák” többsége kötődik a Ráday utcához, itt van galériájuk, telephelyük vagy éttermük. Nekik kell megszervezniük a rendezvényt, amelyek költségeinek egy részét az önkormányzat állta. A szervezőmunkát, az infrastrukturális hátteret és a hiányzó pénzt persze az ötletgazdáknak kell biztosítaniuk. A kerület haszna mindebből a hírnév és az, hogy nincs olyan hét a szezonban, amikor ne lenne a Ráday utcában fesztivál.

 

Az interjú folytatásában megismerhetik kerületünk kulturális kínálatát és azt, hogy hova és mikor érdemes ellátogatni!

 

Addig is egy kis olvasni való:

 Kultucca.hu

„Nem az a célunk, hogy a lehető legtöbb embert hozzunk be,

hanem, hogy népszerűsítésük a kultúrát!”

-interjú Temesi Sándorral, a Ferencvárosi Önkormányzat sajtófőnökével.

 

-Folytassuk a fesztiválokkal, mivel és hogyan kezdődik a tavaszi szezon?

-A Költészet Napja hagyományosan és konkrétan is kötődik Ferencvároshoz, hiszen József Attila szülőháza kerületünkben, a Gát utcában van. Ferencváros minden évben kiveszi részét a Költészet Napja alkalmából rendezett országos megemlékezésekből. Kézenfekvő volt - és József Attila miatt erkölcsi kötelességünknek is éreztük -, hogy kerületünk egy neves irodalmár bevonásával helyi szinten is megemlékezzen a költészet ügyéről. Orbán György találta ki a fesztivált, amelynek keretében egyebek mellett író-olvasó találkozókat, műfordító konferenciákat és könyvvásárt is rendezünk. Számos jeles íróval beszélgettünk már, vetítéseket és kiállításokat tartunk.


Kép -A Költészet Napja látogatott fesztiválnak számít? A versek, az irodalom a mai világban nem túl   ismert és népszerű témák. Sajnos! Többen ismerik Győzike és Molnár Anikó magánéletét, mint Ady vagy Radnóti sorsát, műveit...

 

-Tény, nem az ilyen jellegű a rendezvények vonzzák a legtöbb embert, viszont ettől még a kultúra eminens része világunknak, és mind az önkormányzat, mind polgármester úr feladatának tekinti, hogy népszerűsítse. Fesztiváljainknak nem feltétlenül az a célja, hogy minél több embert jöjjön el, hogy mindenáron magas látogatottságot tudjunk felmutatni. Azt szeretnénk kommunikálni és bemutatni, hogy az önkormányzat mind a tömeg-, mind a rétegkultúra barátja.

A testület általában támogatja a kulturális kezdeményezéseket, de nagyon sok múlott és múlik polgármester úr szerepvállalásán. Ha kell „egyszemélyes intézményként”, a többséggel is szembemenve mindig kiáll a kultúra ügye, helyi támogatása mellett. A kezdetektől fogadta a galériák vezetőit és ösztönözte a párbeszédet a vendéglőket, kávézókat fenntartók és a fesztiválgazdák között. Emellett -amennyire ideje engedi- minél több kulturális eseményen vesz részt.

 

Kép Fesztiválok tekintetében a sor másik, populárisabb végén ott áll a Ferenc Napi Búcsú, amelyen a kulturális elemek mellett van kirakodóvásár, népi ajándéktárgyak és „Ízek Utcája”-ezek a progr amok természetesen sokkal látogatottabbak, mint egy könyvbemutató. Programjaink kialakítása során minden kerületi lakos igényére tekintettel szeretnénk lenni. (Jó példa erre az FMK: a Ferencváros Művelődési Központban, ahol a lokális és lokálpatrióta kluboktól a népszerű zenészekig és nívós színházi programokig minden megtalálható. a szerk.)

 

 

-Beszéljünk a Plein-Art Kortárs Művészetek Fesztiváljáról!

Kép -Fiatal képző- és iparművészeknek szeretne ez a fesztivál kiállítási lehetőséget adni. A legtöbb művész számára fontos és aktuális problémát orvoslunk ezzel. Főként olyan alkotóknak segítség ez, akik frissen végeztek valamelyik művészeti egyetemen, és egyelőre nem ismertek. Az Erlin Galéria vezetője, Szilágyi Márta a Plein-Art koncepciójának kitalálója, a rendezvények házigazdája, főszervezője. Célja az, hogy a Ráday utcában működő éttermek és irodák ajánlják fel belső terük vagy portáljuk egy részét kiállítási célokra. Kétnaponta nyílt egy-egy kiállítás különböző, olykor rendhagyó helyeken: szálloda halljában, a kerületünkben működő diákmunka-szövetkezet irodájában, éttermekben és teázókban.

-Erre az időre ezek a helységek bezártak?

-Nem, tovább folytatták napi munkájukat, mintha semmi sem történt volna. A kezdeményezés mindenkinek jó volt: a kiállító művészek „házhoz” vihették alkotásaikat egy más típusú közösségi fogadótérbe, számukra ez új közönségréteget és potenciális vásárlókat hozott, a vendéglőkbe és üzletekbe pedig a megszokotton túlmutató, a kiállított tárgyak vagy a kiállítóhellyé átalakulás érdekessége iránt nyitott embereket vonzottak be a tárlatok. E két funkció: kultúra és gasztronómia látványosan felerősítette egymást. Nagyon jópofa és hasznos kezdeményezés volt, sokszor egészen újszerű ötletekkel. Például kortárs iparművészek alkotásaiból zászlókiállítást tartottunk, a Ráday utca fölé a levegőbe zászlókat feszítettünk ki, amely azóta hagyománnyá vált.

 

-Mennyire jelent rangot kiállítani a Ráday-ban?

-Ma már ez komoly rangot, elismerést jelent. Ha azoknak a névsorát nézzük, akik kulturális vállalkozásukat itt szeretnék megnyitni, jól látszik hogy egyre rangosabb kezdeményezések és művészek, kulturális szervezők jönnek. Polgármester úr felismerte és tudatosan képviseli, hogy a kultúra és városépítés-szépítés szorosan összefügg egymással, és segítségükkel ösztönözni lehet a helyi vállalkozások látogatottságát. A fesztiválokkal összefüggésben komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy minél több oktatási intézmény települjön Ferencvárosba és ne csak a belvárosi részébe. Sikerült elérnie, hogy a Corvinus Egyetem új, szupermodern és elképesztő mennyiségű hallgatót kerületünkbe vonzó épülete, valamint az Orvostudományi Egyetem oktató- és kutató központja is ide költözzön. A Közép-Európai Egyetem pedig most építi új egységét-szintén kerületünkben. Polgármester úr következetesen támogatja a kultúrát, a fesztiválokat, de emellett folyamatosan nyomon követi a lakosság visszajelzéseit, arra törekszik, hogy ne zavarjuk az elviselhetőnél jobban a környékbelieket. Az utóbbi két évben kicsit ritkítottuk, tömörítettük a fesztiválokat, hogy maradjon azért a helyi lakóknak  „zajmentes” szabad hétvégéje is!

 

Kép

 

 

Ennyire tudatosan a kultúra és a gasztronómia letelepítését, haúgy tetszik, összeházasítását más kerületekben nem kapcsolták össze. Néhány ilyen „kultúrsziget” eddig is működött Budapesten, de ilyen szervezetten és egész utcát, környéket, egy jól körülírható városnegyedet felölelve máshol nem jellemző az, mint Ferencvárosban zajlott és zajlik. A Fesztiválok mellett hétről-hétre rengeteg kiállítás nyílik, például a Ráday Könyvesházban, Ráday Képesházban a Galéria IX-ben, A Ráday Galériában, a 2B Galériában, a Videospace Galériában és sorolhatnám tovább. A www.kultucca.hu. honlapot azért fejlesztettük ki és üzemeltetjük, hogy az aktuális rendezvényekről, kiállításokról a teljesség igényével adjon tájékoztatást az érdeklődőknek.

Kép Ne feledkezzünk el a Helytörténeti Gyűjteményről, amelyet egy jobb, frekventáltabb belső-ferencvárosi épületbe költöztetettünk. Kerületünkben „Mini Broadway” is működik, már eddig több kis színház választotta a Ráday-t és környékét: ilyen a Pinceszínház, a Krétakör, a Stúdió K és a Sanyi és Aranka színház. Közelünkben éli pezsgő életét a Trafó is, és a Rádayban van a Bárka Színháznak egy jegyirodája, ezelk mellett két filmes központ is található itt.

 

2007-től megnyílt a lehetőség az önkormányzatnak arra, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek nem feltétlenül valók egy sétáló- és fesztiválutcába -áthelyezzük Ferencváros más részeibe. Természetesen tulajdonosaikkal megegyezve, konszenzusos alapon. Kicsit különösen festett és nagyon zavaró volt, hogy asztalos- és lapszabász üzem működött egy galéria mellett, csak egy fal választotta el őket. De volt itt GELKA és régi időkből ismert, talponállós söröző is, elhanyagolt állapotban. Az önkormányzat 2007-től megválaszthatta, hogy kinek adja ki bérleményeit, és ezzel nagyon felgyorsult a Ráday utca Kultuccává alakítása.

 

Az önkormányzat az arra érdemes, igazi érteket képviselő kulturális vállalkozásoknak a legtöbb esetben jelképes áron ad ki helyiséget. Sokszor pályázati úton hirdettünk meg helyiségeket, nem csak a Ráday utcában, hanem Belső-Ferencváros más részein is. A lényeg, hogy illeszkedjenek a környék kulturális profiljához. Ennek köszönhetően működhet kerületünkben a korábban felsoroltakon túl például babamúzeum, digitális művészeti központ is. Nyitottságunknak híre ment a városban, és ma már akkor is sokan jelentkeznek helyiséget keresve, ha  éppen nincs kiírva ilyen tárgyú pályázat.

 

Szilágyi Iván Péter