Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gordon és az SZDSZ

2009.04.16

                                          Nem minden liberális támogatta

                                                  Bajnai megválasztását

 

Kép Izgalmas, viharos és sokszor ön-ellentmodásos hetek mögött áll Magyarország és a hazai liberálisok. De ezt már megszokhattuk-ahogy itt Ferencvárosban szokták mondani: „Akkor szép az élet, ha zajlik!” Ahogy a nagy meccseken általában, itt is mindenki a végeredményre (t.i. hogy megválasztották Bajnai Gordont miniszterelnöknek) figyelt, pedig érdemes egy kicsit elidőzni a részleteknél és az SZDSZ miniszterelnök-jelölt választással kapcsolatos belső mechanizmusainál.

 

2009. április 14-e a Parlament elé kieresztett, a szó politikai értelmében is jobb sorsra szánt libák elkeseredett, protest gágogásán és az őket körülvevő tüntetők verbális és non-verbális „szimpátia megnyilvánulásain” kívül Bajnai Gordon megválasztásától volt hangos. Magyarország legkeresettebb (mármint legtöbbet keresett) miniszterelnök-jelöltjét végül trónra emelte az Országgyűlés többsége (tegyük hozzá, kisebb arányban mind elődjét és menedzserét, Gyurcsány Ferencet) az MSZP és az SZDSZ képviselői jelentős részének támogatásával.  A média nagyrésze úgy tálalta a hírt, mintha az új miniszterelnököt az SZDSZ minden képviselője egységesen támogatta volna, holott a helyzet ennél sokkal árnyaltabban alakult. A többség, azaz 16 liberális képviselő valóban Bajnai mellett szavazott, azonban hárman: Béki Gabriella, Gulyás József és Velkey Gábor nem szavazták meg az új miniszterelnököt. Egyet nem értésüket az egyértelmű elutasítást jelző „nem” szavazatok helyett (valószínűleg a frakciófegyelem és egység látszatának megőrzésére tekintettel) azzal fejezték ki, hogy egyáltalán nem szavaztak a kérdésről. Szavazástól való távolmaradásuk előzetes nyilatkozataik alapján várható, de meglepő  fordulat volt, mivel az általuk az SZDSZ belső elnökválasztási kampányában lelkesen támogatott Fodor Gábor pártelnök nyíltan Bajnai Gordon mellett tette le voksát. Rajta kívül Demszky Gábor főpolgármester (és még sokan mások a pártból) abban reménykedtek, hogy sikerül „meggyőzni” és Bajnai mellé állítani a renitens honanyát és honatyákat. A liberális pártelnök az Indexnek nyilatkozva így kommentálta döntésüket:    

 


„Index: Az előrehozott választásokról zajló vitában érdekesen alakultak a párton belüli szövetségek, hiszen az Ön fő támogatói az előrehozott választások mellett érvelnek, míg Ön a párton belüli ellenfeleivel Bajnait támogatja.

Fodor Gábor: A precíz megfogalmazás az, hogy az én támogatóim megosztottak a kérdésben. Egy részük osztja az álláspontomat, más részük az előrehozott választásokat támogatja. Ez nem egy könnyű kérdés, ezért is mondtam el mindenhol, hogy az előrehozott választás egy tisztességes, becsülettel képviselhető álláspont. Csak azt kell megnézni, hogy mi Magyarország érdeke.

Azt nem bánom, hogy nem a szekértábor-logika alapján állnak fenn most a nézetkülönbségek az SZDSZ-ben. Egy demokratikus pártban mindig van vita. Az SZDSZ ezt demokratikusan és civilizáltan fogja elrendezni. A megyei elnököket is rendszeresen tájékoztattam a helyzet alakulásáról, meghallgattam az érveiket. Most is van vita köztünk, de az SZDSZ-ben nem lesz széthúzás ennek hatására.”


 

Kép Külön érdekessége és magyar jellegzetessége (stílszerűen: egy Unicum) volt Bajnai Gordon miniszterelnökké választásának, hogy a jelöltségét és megválasztását korábban ellenző és leszavazó SZDSZ-képviselők közül a parlamenti szavazáskor többen mégis Bajnait támogatták. Így tett Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter (bár a hűségnyilatkozatot nem írta alá) és a véleménye megváltoztatása tekintetében mindig is rugalmasnak számító Gusztos Péter országgyűlési képviselő, küldött, aki már 18 éves és 1 napos kora óta tagja a pártnak! 

 

Különös, talányos és vélhetően kizárólag elvi megfontolásokon alapuló (és nem a párton belüli és kívüli MSZP-lobbi hathatós tevékenységének köszönhető) véleményváltoztatások voltak megfigyelhetőek a liberális párt ügyvivői testületében is. Míg az SZDSZ ügyvivői először csak 7:5 arányban támogatták a miniszterelnök-jelöltet, később többen is a új reformer oldalára álltak. A párton és a frakción belüli erőviszonyok közötti markáns különbségeket mutatja, hogy a SZDSZ frakció szinte kizárólag régi motorosokból álló, stabil koalíciós partnernek számító és többségében MSZP-kompatibilis parlamenti képviselői már 13:4 arányban támogatták Bajnai megválasztását. 

 

Az Öreg halász és a tenger hosszúságú, de annál valamivel mozgalmasabb ügyben újabb fordulatot hozott az SZDSZ Országos Tanácsának ülése, amely nagy és éles viták után 62-21 arányban szintén támogatta Bajnai Gordon megválasztását. Több stabilan belső ellenzékinek számító, korábban fodorista megye és helyi politikus azonban az előre hozott választások mellett foglalt állást. Néhányan ki is léptek a pártból, ennek ellenére az SZDSZ a virágjait hullató MDF-el szemben most nem szenvedett komoly személyi- és vérveszteségeket a baloldallal való kacérkodás miatt. Az párt EP-listavezetője, a magát polgárinak liberálisnak valló Szentiványi István európai parlamenti képviselő nyíltan az előrehozott választások mellett érvelt, míg a háttérben igen aktívan mozgolódó és Bajnai mellett lobbizó Kóka János levelét megírta, kifakadt, de személyesen nem vett részt az OT ülésén. A sokszor csak elvileg létező megyei szervezetekben is komoly viták voltak az ügy kapcsán, bár a többség itt is II. Ferenc megválasztása mellett érvelt. Tegyük hozzá, az SZDSZ önállósodása, ellenzékbe vonulása óta mind az párt helyi, mind országos politikusain nagy nyomás van az MSZP és érdekköreik részéről.

 

Bár a régi szép idők hangulatát felelevenítő feljelentések (!) érkeztek ellenük és megindult a belső ellenzék bűnbak keresése, a jelenlegi állás szerint a Bajnai Gordont nem támogató SZDSZ képviselőket nem bünteti meg a párt (és ez a tény a hazai pártok nem létező belső demokratizmusára és vitaképességére tekintettel nagy szó), bár fellépésük és nyílt kiállásuk ha lehet még zavarosabbá tette az SZDSZ belső viszonyait.  A párt nagy öregjei (Kuncze Gábor, Pető Iván és Magyar Bálint) folytatva eddigi hagyományaikat és az új SZDSZ vezetéssel szembeni passzív, de jól fizetett ellenállást   -konstruktív hallgatásba burkolózva- ebben a vitában sem foglaltak nyíltan állást.

A kérdésben a legegyenesebben a Bajnait nem megszavazó "hármason" kívül Fodor Gábor, Szentiványi István, Demszky Gábor és Eörsi Mátyás nyilvánított véleményt. Külön ki kell emelni, hogy az Új Generáció vezetője, a liberális pártban ügyvivői posztot  is betöltő Léderer András is az előrehozott választások mellett érvelt. A Kuncze Gábor politikus-műsorvezető-kosárlabdázó által az SZDSZ küldöttgyűlésén korábban kipellengérezett Bőhm András országgyűlési képviselő, vállalva a népszerűtlen feladatot szintén végig és nyíltan kiállt amellett, hogy Bajnai Gordont kell támogatnia a pártnak. Bőhm az SZDSZ régi motorosai közé tartozik, aki tesz is valamit lépviselői fizetéséért.

 

A korábban stabil, bebetonozott koalíciós partnernek számító SZDSZ-ben tehát megindult valami, főként a vidéki és eddig kevésbé előtérbe került politikusok között. Bajnai örülhet, a libák gágoghatnak, de az SZDSZ már soha többé nem lesz olyan, mint Fodor Gábor megválasztása előtt.

 

Hogy ez jó, vagy rossz a pártnak, azt csak a Jóisten (és persze Tölgyessy Péter) tudja, egyértelmű választ és visszajelzést pedig csak az EP-választások fognak adni.

 

                                                                                                                             Szilágyi Iván Péter 

 

                             Az 3 SZDSZ-es képviselő, akik nem szavazott Bajnaira:

 

 

Béki Gabriella

Kép

 

 

 

 

ÉLETRAJZI ADATOK:

1949. december 16-án született Budapesten. Két felnőtt fia és egy unokája van.

1968-ban érettségizett az I. István Pénzügyi Technikumban. 1974-ben az Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász tanári diplomát szerzett. 1980-ig kutató a Nehézipai Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetében. 1983-ig tudományos munkatárs az Országos Egészségnevelési Intézetben. 1986-ban az ELTE-n szociológus másoddiplomát szerzett. 1983-tól orvosszociológiát oktatott a SOTE-n. 1993-tól több közhasznú alapítvány kuratóriumában is fontos tisztséget tölt be; 2000-ben a Munkanélküliség Helyett Vállalkozás Közalapítvány elnöke lett.

Az 1980-as évtized végén a Rakpart Klub egyik szervezője. 1988. november 13-án az SZDSZ alapítója, 1993-ig országos szervezőtitkára. Kezdetektől az országos tanács (OT) tagja, 1990-1994 között ügyvivő, a szociálliberális platform tagja. 1996-tól szociálpolitikai tagozatvezető.1998-tól 2003-ig az OT elnöke. 2003 és 2005 között újra ügyvivő.

1990-től országgyűlési képviselő; minden alkalommal országos listáról szerzett mandátumot. Az SZDSZ szociálpolitikai ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa. 1998 tavaszán egyik kezdeményezője a fogyatékos személyekről szóló törvénynek. 2002.-től az Országgyűlés jegyzője. A 2004. június 13-i európai parlamenti választásokon az SZDSZ-lista negyedik helyén jelölték. A 2006-os országgyűlési választásokon országos is országos listáról szerzett mandátumot. Az Országgyűlés alakuló ülésén, 2006. május 16-án ismét a törvényhozás jegyzőjévé választották. 2006. május 30-tól az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagja.

 

Gulyás József

Kép

 

 

 

 

ÉLETRAJZI ADATOK:

1964. július 31-én született Pécsett. Nős, felesége Orendi Éva magyar-német szakos tanár. Két gyermekük született (1992. Anna Róza, 1993. Áron).

1982-ben a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1984-től a Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatója, 1988-ban történelem szakos általános iskolai tanár és népművelő oklevelet szerzett. 1988-1990 között közművelődési előadóként dolgozott Nyíregyházán. 1992-ben az ELTE BTK-án másoddiplomát szerzett politikaelméletből. 1999-2002-ben a Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány kuratóriumi titkára, 2003-tól pedig a kuratórium tagja.

1986-ban tagja lett a nyíregyházi ellenzéki politizálás műhelyének tekinthető Párbeszéd Egyesületnek. 1988. november 13-án az SZDSZ alapító tagja. 1989. januárban szerepet vállalt a nyíregyházi szervezet megalakításában. Megszakításokkal tagja az országos tanácsnak; 1995-1998-, és 2003-2005 között a tanács (OT) elnökségi tagja. 1993 őszétől - az eddigi három kampány alatt -  a jelöltállító csoport vezetője. 1998-tól Pest megyei választmányi elnök, 2000-től 2003-ig, majd 2005-től ismét az ügyvivői testület tagja.

1990 és 1998 között országgyűlési képviselő (1990 és 1994: országos lista), 1998-ban jelölt volt. 1991-ben és 1996-1998-ban a szabad demokrata frakció titkára. 1997-1998-ban parlamenti jegyző. Az 1994. és 1998. évi önkormányzati választásokon a szabad demokraták Pest megyei listájáról bekerült a megyegyűlésbe. 1998-tól Szentendre alpolgármestere, egyben a képviselő-testület tagja. 2002-ben ismét országos listáról szerzett parlamenti mandátumot. 2002. október 20-án újra bekerült a megyegyűlésbe, ahol alelnökké választották. 2003. október 20-tól a ciklus végéig frakcióvezető-helyettes. A 2006. évi országgyűlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól az önkormányzati és területfejlesztési, valamint a nemzetbiztonsági bizottság tagja; 2007. szeptember 17-től a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagja.

www.gulyasjozsef.hu

 

Velkey Gábor

 

Kép

 

 

 

 

Politikai önéletrajz:

 

Rendszerváltás előtt:

·       Középiskolai és egyetemi éveim alatt semmilyen szervezetnek, pártnak nem voltam tagja.

·       Politikai jellegű emlékeimet, sérelmeimet nem részletezném, hál' Istennek, elmúlt az a korszak.

Rendszerváltás közben:

·       Az első szabad (vagyis nem SZOT) szakszervezetnek, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja (1988).

Rendszerváltás után:

·       1994-től önkormányzati képviselő, az SZDSZ frakcióvezetője.

·       1994-től 2002-ig Békéscsaba önkormányzati Oktatási Bizottságának elnöke.

·       1999-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja.

·       1999-2002 az SZDSZ Békés megyei elnöke.

·       1999-2000 az SZDSZ Országos Ügyvivő Testületének tagja.

·       2000-2006 az SZDSZ Országos Tanács Elnökségének tagja.

·       2002-2006 Békéscsaba alpolgármestere.

·       2006-tól a békéscsabai SZDSZ elnöke.

Édesanyám nyugdíjas koráig gyermekorvosként dolgozott, ma 28 unoka elfoglalt nagymamája. Édesapám a második világháborúban hivatásos katonatiszt volt, ennek folytán a kommunisták hatalomra kerülésekor koncepciós perben ítélték el. Csak 8 év múltán, 1956-ban szabadult és később röntgentechnikusként dolgozott. Miskolcon alapítottak családot. Hatan vagyunk testvérek, mindannyiunkat keresztény hitben, ugyanakkor bízva bennünk, nagy döntési szabadságot adva neveltek fel. Példájuk nyomán számomra a vallásos hit hajtóereje ma is a szeretet és a megértés, nem pedig az erő vagy a hatalmi szó.

Az egyetem elvégzése után feleségemmel Békéscsabára költöztünk, és magunk is meglepődtünk azon, milyen hamar feléledtek a rég elvágott rokoni és ismerősi kapcsolatok. Feleségem tanárként a "Közgében", én pedig a Magyar Tudományos Akadémia békéscsabai kutatóintézetében kezdtem dolgozni. Három fiunk született, ma közülük kettő középiskolás, a legkisebb első osztályos általános iskolás.


A város gáton kívüli részén, a Békési út mellett lakunk.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.