Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Házi pálinka, pityókás kenyér román elnyomás nélkül

2010.03.29
 
 
Bíró Emese tanárember, de az FMK vásárán szép és mutatós, hagyományőrző jellegű népi viseletben jelent meg. Szülővárosa Sepsiszentgyörgy hagyományos ételeit, édességeit és igazi erdélyi szilvapálinkát hozott magával. A kristálytiszta vízhez hasonló, áttetsző és csillogó páleszt műanyag üvegbe öntötték, rajta vignetta az „áru” nevével. Kétezer forint fél liter belőle, de Emese szerint máshol sem olcsóbb. Ha egyáltalán kapható. Mézeskalács székelykapuk és ehető, hófedte fenyőfák között faggattam a takaros és büszke mennyecskét, aki egyenes tartással, kihúzott háttal és rövid, tömör, frappáns válaszokkal adott ízelítőt az erdélyi nyelvjárásból és karakánságból:

 

Egy kis háttérzene cikk olvasáshoz:

 

 

 

 

„Erdélyből jövünk, Sepsiszentgyörgyről, amely Ferencváros testvérvárosa. A mi kis városunkban működő iskolaközpont szakácsosztályával készítettük el az itt látható ételeket, süteményeket és húsipari terményeket. A kenyértől kezdve a szilvapálinkáig minden házi. Jellegzetes ízeinkből, fűszerezésünkből szerettünk volna kóstolót adni. Minél régebbi recepteket ástunk elő, hadd ismerjék meg őket itt is.”

 

Kép

-Hol és hogyan lehet molyrágta recepteket találni?
-Elsősorban a nagymamám receptjei, így került az erdei fenyő a listára, amely egy daráltkeksz alapú sütemény. Ha porcukorral beszórjuk, az erdélyi tájra jellemző havas fenyőt mutat. Hoztunk még szilvapálinkát, köményes pálinkát, mézeskalácsot… Mindebből lehet kóstolni.
-Sokszor járnak haza, az anyaországba?

-Ahányszor hívnak, mindig jövünk, soha nem utasítunk vissza felkérést és szeretettel várjuk Önöket is vissza! Kiruccanásainkat általában testvérvárosi és -iskolai kapcsolatok alapján szervezzük. Két hét múlva Tokajba megyünk, ahol borászati és főzőversenyen méretik meg magukat diákjaink. Ősszel is Magyarországon jártunk, az évszakhoz illő ételeket kínálva.  

 

Kép

  Az akkucska egy télire eltett, reggelire való étel darált paradicsommal, zöldségekkel, paradicsompaprikákkal. Hasonlít a lefagyasztott padlizsánhoz, csak mi kamrában tároljuk őket és nem jégszekrényben. 

-Melyik konyhákat tanítják sepsiszentgyörgyi szakácsiskolájukban?
-Számos kultúra ételeit és fogásait, a hagyományos magyar konyhát külön tantárgyként oktatják. Még a hazai íz világon belül is óriási különbségek vannak: az erdélyi kolbászban például nincsen paprika. Gyorsétterem vezetést és -szervezést is tanulunk.
-Erdélyországban a hagyományos ételek mennyire tartják magukat?
-Eléggé jellemzőek. Az, hogy mi kerül az asztalra, nagyban függ attól: mi terem meg? Nálunk például nagyon fontos alapanyag a burgonya, vagyis a „pityóka”. Azonkívül a különböző kukorica és búzafajták.
-A tradicionális ételeket megeszik a fiatalok?

-Vannak értelmes emberek, akik felfogják, hogy a hagyományos és természetes ízek mennyivel jobbak és egészségesebbek, mint a népszerű, agyonreklámozott ételek. Szerencsére nagy a mirelit termékek ellenkampánya. A fagyaszott ételek helyett inkább a friss zöldséget-gyümölcsöt veszik, még akkor is, ha pár forinttal, lejjel drágábbak a kistermelők árui. Sokatmondó tény, hogy az új divatbetegségek nagyszüleinkre nem voltak annyira jellemzőek-mivel másképpen étkeztek!

 

Kép -Mi a házipálinka titka? Mitől lesz ízes, ütős?

-Nagyapám szerint akkor lesz igazán jó, ha megszenvedünk érte! A szilva a hegyes, dombos vidéket szereti, ahol bizza’ nem olyan könnyű felszedegetni a gyümölcsöt. Fontos az érlelési idő, az éghajlati viszonyok és persze a kifőzde színvonala.

 

-Az EU-csatlakozás óta hazánkban tilos házi pálinkát főzni (bezzeg a vesezúzó ócska német sörök, Plusz-borok jöhetnek). Romániában még lehet, fennmaradt a hagyomány?
-Lehet, általában saját használatra főzik az emberek. „Pálinka” néven nem szabad forgalmazni, mivel Magyarország levédette ezt a nevet. A jó házi pálinka egyébként 50 fok felett van és orvosság. Nagyapámék minden reggel megittak egy kupicával és olyan egészségesek voltak, mint a makk!
-Házikenyeret még sütnek?
-Hogyne, nálunk a pityókás házikenyér jellemző. Semmilyen adalékanyagot nem használunk hozzá: sem öregedés gátlókat, sem fehérítőt, sem puffasztó anyagot. Ennek ellenére pityókás kenyerünk még egy hét múlva is ízletes, nem szárad és penészedik.
-Mi a helyzet a mézeskaláccsal? Készítése sokak szerint külön tudomány.
-Elsősorban fantázia kell hozzá, bármilyen formájúra meg lehet csinálni. Egy pléh sínnel vágjuk ki őket. Ide, a vásárra mézeskalácsból gyúrt székelykapukat hoztunk-közepükbe kis fotót tettünk városunkról.
-Az elszakított területeken, Sepsiszentgyörgyön milyen magyarnak lenni?
-Mivel Kovászna megye szíve, nem érződik annyira a román elnyomás. Ha a politika nem szól bele, egész jól megvagyunk. Megférünk… Muszáj megférni. Így hozta az élet…
-A magyar fiatalok mennyire tartanak ki identitásuk mellett?

-Amit tiltanak, ahhoz mindig is jobban ragaszkodtunk. Ma már nincs konkrét elnyomás, de nagyszüleink történeteit, sorsát jól ismerjük.

 

Kép

 
A sepsiszentgyörgyiek standjánál nagy a nyüzsgés, az erdélyi ételek és italok főként az idősebbek fantáziáját mozgatják meg. Sokat látott, szép mélyen barázdált arcú bácsika gusztálja a kínálatot. A látszat kedvéért mindent megnéz, de hosszabban csak a pálinkánál időz. Sajnos nem lehet kóstolni, pénze pedig nincs elég.
 
Mielőtt elbúcsúzik, odamegy az árusokhoz, gyengéden megsimogatja arcukat és jó egészséget, sok erőt kíván. Az erdélyiek kedélyességét látva megszelídülnek az emberek.
 
Szilágyi Iván Péter