Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan találjunk munkát?-interjú Palágyi Adrienn személyzeti tanácsadóval

2009.07.28

Munkanélküliek elhelyezkedési lehetőségei, túlkínálat és hiány a munkaerőpiacon

 

Kép Palágyi Adrienn a Violet Consulting személyzeti tanácsadással és munkaerő közvetítéssel foglalkozó cég munkatársa a magyar munkaerőpiaci helyzetről és a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről beszélgetett munkatársunkkal. Beszélgetésünkből kiderül, hogy sokkal nagyobb a különböző szakmák és főként a képzetlen munkaerő iránti kereslet, mint a diplomával rendelkezők munkához jutási lehetőségei. Az angol mellett érdemes németet, franciát és valamilyen ritka nyelvet tanulni:

-Mióta foglalkoznak munkaerő közvetítéssel és melyik területével, szegmensével a munkaerőpiacnak? 

-Cégünk alapvetően személyzeti tanácsadással foglalkozik, ezen belül pedig kiemelten informatikai, értékesítési és műszaki területeken képzett és gyakorlott munkaerő közvetítésével, toborzásával, kiválasztásával.

Megbízóink jellemzően a kis- és középvállalati szektorból kerülnek ki. Ők azok, akik még nem rendelkeznek saját EEM-el /emberi erőforrás menedzsment/, de már szükségük van egy olyan partnerre, aki kellő szakmai kompetenciával és rugalmassággal ellátja ezeket a feladatokat, és bármely személyzeti problémával, kérdéssel kapcsolatban megoldással tud szolgálni számukra.

Erősségünk, hogy olyan minőségben és áron nyújtjuk szolgáltatásainkat, melyek végre az ő számukra is elérhetővé válnak, megvalósíthatóvá teszik elképzeléseiket. Igényt tudnak formálni a kiváló munkaerőre, akik a továbbiakban jelentős gazdasági eredményeket és hozzáadott értéket produkálnak a minket megbízó fél részére.

 

1.      Milyen diplomák és szakmák keresettek a mai munkaerőpiacon? Mik számítanak divatszakmának?

 

Kép Egy szakma munkaerő piaci keresettsége és divatos megítélése éles ellentétben állhatnak egymással. A keresletet a folyamatosan változó munkáltatói igények generálják, míg a divatosságot legtöbbször az emberi szubjektumok, sztereotípiák, melyek később, a tanulmányok végeztével a kínálatban testesülnek meg.

 

A klasszikus közgazdaságtan elmélete szerint kereslet és kínálat találkozásakor jön létre egyensúly a piacon. Így van ez a munkaerőpiacon is. Magyarországon régóta alapvető probléma, hogy nem arra képezzük magunkat, amire igény van és lesz.

Jellemző példa erre a kohómérnöki képzés. Míg a rendszerváltás után sorra zártak be a nagyipari kohók, addig az iskolák folyamatosan ontották ki magukból az erre szakosodott munkaerőt.

 

Más szakmai területeken is hasonló helyzet fogadhatja a frissen végzetteket.

A mai napig nagy divatszakmának számít a jogász, közgazdasági és  marketing-kommunikációs képzés, holott évről-évre egyre nehezebben helyezkednek el a végzős diákok. Ennek ellenére orvosi képzésünk krízist él át, számos marketing és egyéb eszközt szükséges bevetni annak érdekében, hogy egyáltalán legyen még orvos, aki társadalmunk egészségügyi problémáira keresi a megoldást.

Az informatikusok rendkívül népszerűek és jól keresettek a hazai munkaerő piacon, ugyanakkor mégis több ezres hiány van belőlük és ez az érték egyáltalán nem látszik csökkeni az évek során.

 

Míg egy-két évtizeddel ezelőtt a képzési rendszer viszonylag jól tervezhető volt, addig manapság nehéz feladat előtt állnak azok az intézmények, amelyek nemzeti szinten hivatottak eldönteni, milyen tudásbázisra lesz szükség öt-tíz év múlva a munkaerő piacon. Hosszú távon a bio- és környezettechnika, ezen belül az alternatív energiaforrások kutatása, fejlesztése és az ehhez kapcsolódó termékek gyártása, a biztonságtechnika és a vagyonvédelem, az egészségügy és az oktatás (elsősorban a magánszektorban), valamint a távmunka jelenthet majd kiutat.
A biotechnológia fejlődése robbanásszerű, a foglalkoztatott szakemberek száma évente megduplázódik. A gyógyszeriparban és az egészségügyben is nagy szükség van rájuk, például olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek nemcsak a tüneteket, hanem a betegség okát is megszűntetik. A háztartások, irodák és hivatalok a világháló részei lesznek, és az internetes adatátvitel forgalmának növekedése többek között az elektronikus bűnözés fellendülését is előidézi, emiatt egyre nagyobb szükség lesz biztonságtechnikai szakemberekre. Az egészségügy az öregedő társadalomban pedig egyre nagyobb szerephez jut majd. Ugyanakkor az egészséges életmód terjedése miatt kirobbanó wellness divat jó üzletet kínál a vállalkozóknak is.

 

Végeredményben tehát megállapíthatjuk, hogy nem minden divatszakma keresett is a munkaerő piacon, ezért nagyon fontos feladata a pedagógus társadalomnak és a kormánynak is, hogy tudatos és hosszú távon megalapozott tanulmányi döntésekre késztessék a mindenkori diákokat.

 

2.                Milyen végzettségű emberekből van tehát túlkínálat?

 

Kép Véleményem szerint nem ez a kardinális kérdés a probléma megoldása szempontjából, hanem épp az ellenkezője. Mely szakmákból van hiány?

Elsősorban a műszaki végzettséget igénylő foglalkozásoknál van munkaerőhiány. Tipikus hiányszakma az informatikus, villamos-, gépész- és vegyészmérnök, gazdasági területen pedig könyvelőkből és számviteli szakértőkből van kevés.

Azonban még a legkelendőbb mérnöki diploma mellé is kellenek bizonyos kompetenciák, képességek és a már annyiszor emlegetett nyelvtudás, –  hogy egy  pályakezdő valóban jó esélyekkel induljon.

Építésznek, jogásznak, közgazdásznak és tanárnak mindenesetre nem tanácsos menni, mivel évek óta jelentős a túlkínálat ezeken a területeken. A gazdasági nehézségek és az intézményi összevonások pedig még kevésbé jótékonyan befolyásolták e szakmák további helyzetét.

 

3.             Mekkorák és milyen irányultságúak az államilag támogatott átképzések?

 

 Átképzés fogalma:

 

Kép A szakirányú felnőtt nevelés egyik sajátos feladata, illetve részága. Külön hangsúlyt fektet a termelés modernizációjára, fejlődésére és az állandósuló munkanélküliség problémahelyzetének megoldásában kap. A korszerűtlen termelési struktúrához kapcsolódó szakképzettség idejét múlta, az ebből a helyzetből kialakult részleges vagy tartós munkanélküliség megoldásának az egyetlen útja az átképzés. Ehhez a szükséges általános és szakműveltségi feltételek kialakítása a felnőttoktatás formális és nonformális rendszerében, a közoktatásban (szakközépiskolákban) történik.

 

A feladat megoldására két új szektor jött létre:

 

1. a Regionális Munkaerő Fejlesztő és - Képző Központok hálózata, mely szakképesítéseket, átképzéseket szerez, közreműködik az átképzést folytató intézmények szakembereinek továbbképzéseiben, munkaerő piaci és nevelési szolgáltatásokat nyújt.

2. a piacra orientált felnőttképzési vállalatok rendszere, amelyek alap-, közép- és felsőfokú szakképzést nyújtanak. A vállalatok egy része minősített képzési vállalat és vizsgáztatási joggal is rendelkezik.
A képzés költségeit a munkaügyi központ egyéni elbírálás alapján átvállalja.

 

Aktív támogatások

 

A foglalkoztatási és képzési támogatások (foglalkoztatási alaprész) 2009. évi előirányzata 46 009,6 millió Ft-ot tesz ki. Ebből finanszírozható az MPA foglalkoztatási alaprészének decentralizált, központi, valamint képzési kerete.

·                     Szakképzési és felnőttképzési támogatások

 

A szakképzési és felnőttképzési célú kifizetésekre (képzési alaprész) együttesen 24 533,8 millió Ft kerül felhasználásra. Ebből a hozzájárulásra kötelezetteknél folyó gyakorlati képzés támogatására, valamint jogszabályban meghatározott szakképzési célú feladatok megvalósítására kerül sor. Az alaprész régiók számára decentralizált keretéből – pályázat útján – gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz-fejlesztések támogatása történik. A központi keret egyrészt iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, másrészt szakképzési célokra kerül felhasználásra. Ezen túlmenően, jogszabály alapján, az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó forrás is részét képezi ezen kiadási előirányzatnak. A képzési alaprésznek az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó részei tekintetében 2009. évi kötelezettség e részek mértékéig, éven túli kötelezettség – jogszabály szerint – azt meghaladóan, legfeljebb 40 százalék mértékig vállalható.

 

4.             A frissdiplomások körében mekkora a munkanélküliség és mit tehet az, aki csak diplomája átvétele után ébred rá, hogy az értéktelen?

 

Kép Tavaly augusztusban 5524, szeptemberben pedig 5409 felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélkülit regisztráltak a megyei és a fővárosi munkaügyi kirendeltségek. Ez a szám több mint kétszer annyi, mint öt évvel ezelőtt, s több mint ezer fővel több a 2 évvel ezelőtti adatokhoz képest. A diplomás munkanélküliek száma ugyanakkor a valóságban lényegesen - akár háromszor-négyszer is - nagyobb annál, mint amit a statisztikák mutatnak. A tapasztalatok szerint a diplomások ugyanis még az alacsonyabb képzettségűeknél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél. Utóbbiaknak is csak nagyjából a fele regisztráltatja magát munkanélküliként.

Számos megoldás áll azok rendelkezésére, akik fiatalon szembesülnek a munkanélküliség nehézségeivel. Az élethosszig tartó tanulás lehetősége mindenkinek - pályakezdőknek és idősebbeknek is- rendelkezésére áll, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, és adott esetben szakmát tudjanak váltani. Az államilag is támogatott felnőttképzési megoldások pedig pont ezt a problémakört hivatottak kezelni.

 

5.            Mekkora a szakmunkások iránti kereslet és főként milyen szakmák képviselőit keresik?

Kép A betöltetlen állások több mint felére szakképzett fizikai dolgozók, közel egyharmadára pedig szakképzetlenek jelentkezését várják. A tartós munkaerő-hiány 18 százaléka irányul csak a szellemi foglalkozásokra. Ha a tendencia folytatódik, a jövőben érdemes lesz inkább szakmát tanulni.

A Magyar Munkaerőpiaci Prognózis (MMPP) úgynevezett béta verziójának használatára egyszerű regisztrációt követően kerülhet sor. Az internetes adattár tájékoztatást ad a vállalkozások várható munkaerőigényéről. A rendszerben szereplő adatok a megkérdezett vállalatok várakozásait, szándékait és véleményét tükrözik, nem tekinthetők a ténylegesen meghirdetett állások listájának.

 

 

 

Szakma

Szabó, varrónő, modellkészítő

Gyártósori összeszerelő

Egyéb segédmunkás (pl. alkalmi munkás)

Hegesztő, lángvágó

Lakatos

Forgácsoló

Húsfeldolgozó

Cipész, cipőkészítő, -javító

Hiányszakmák az MMPP adatbázisában

 Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzéke:


Közép-dunántúli régió
- Hegesztő
- Ács, állványozó
- Kőműves

Dél-dunántúli régió
- Hegesztő
- Szerszámkészítő
- Műanyag-feldolgozó

Nyugat-dunántúli régió
- Géplakatos
- Szerkezetlakatos
- Ács, állványozó
- Szakács

Észak-magyarországi régió
- Gépi forgácsoló
- Hegesztő
- Kőműves

Észak-alföldi régió 
- Ápoló
- Gépi forgácsoló
- Géplakatos
- Ács, állványozó

Közép-magyarországi régió
- Ács, állványozó
- Kőműves
- Gépi forgácsoló
- Géplakatos

Dél-alföldi régió
- Kőműves
- Szerkezetlakatos

 

 

 

6.            Milyen és hány nyelvet kell tudnia egy diplomás fiatalnak ahhoz, hogy eséllyel elhelyezkedhessen?

 

Kép Minél többetJ. Az angol nyelv legalább középfokú ismerete iránti elvárás teljesen természetes a vállalatoknál. Emellett Magyarországon fontos szerepe van a német és francia nyelveknek. Az ide betelepülő multinacionális szervezetek határozzák meg az igényt. Érdemes egy-egy, nálunk ritkábban tanult nyelvre is specializálódni. Jelentős mértékben megnöveli az elhelyezkedési esélyt egy olyan nyelv magabiztos ismerete, melyet kevesen beszélnek, vagyis hiány van az ezeket beszélő szakemberekből. Például orosz, svéd.

Nem ritka, hogy ilyen nyelvtudással olyan szakmai területen sikerül elhelyezkednie a munkavállalónak, amely egyáltalán nem kötődik a képesítéséhez. Ilyen módon könnyen megvalósulhat az áttérés egy olyan szakterületre, melyre amúgy nem volna lehetőség. Azt gondolom, hogy az elértéktelenedett képesítés legegyszerűbb és leggyorsabb ellenszere pont a speciális nyelvismeret megszerzése.

 

7.   A frissdiplomások munkakeresésük során hogyan és milyen utakat használnak: kapcsolati tőke, munkaközvetítők, újsághirdetések?

 

 

Kép Az álláskeresési módok, technikák ismerete döntő tud lenni, bármely utat is választják az álláskeresők. Ezért is érdemes minden lehetőséget megragadni.                A munkaügyi központokhoz való forduláson túl egyéb, alternatív megoldások tárháza áll rendelkezésre.

Munkaerő közvetítő cégek, karrier tanácsadó központok, újsághirdetések, állásbörzék, önéletrajz adatbázisokban történő regisztráció, kapcsolati tőke, direkt pályázat, on-line és off-line álláshirdetési felületek, egyéb fórumok. Ezek együttes ismerete és kezelése vezet igazán eredményre.

Karrier tanácsadási szolgáltatásunk igénybe vételekor számos probléma látszik kirajzolódni előttem. A legtöbben nem jól, és nem jó helyen keresnek állást. Nem tudják kihasználni az összes rendelkezésre álló lehetőséget, mert egyszerűen nem is ismerik azokat. Tanácsadó cégünk egyik legfontosabb funkciójának éppen az ilyen irányú felvilágosítást tartjuk.

 

8. Az ország mely részein könnyebb és hol nehezebb elhelyezkedni? Megmaradt e a Budapest centrikusság?

 

 A nagyvárosokban és környékükön lakók egyértelmű előnyt élveznek. Budapest pedig kiemelkedő szereppel bír a mai napig. Természetesen régiónként és szakmai területenként eltérőek az igények.

A munkanélküliségtől leginkább sújtott kelet-magyarországi megyékben a felnőttoktatás fejlesztése és a gazdasági beruházások jelenthetnek megoldást a felzárkóztatásra.