Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jobb és baloldali politikusok a rasszizmus ellen

2009.04.27

SZDSZ: Túl kell lépni, de ébernek maradni!

 

 

Az előző évekhez hasonlóan az idei Élet Menetén több liberális politikus is részt vett.

Kép A Breuerpress számára exkluzív interjút adott John Emese fővárosi frakcióvezető, Bőhm András országgyűlési képviselő és Merker Dávid az SZDSZ újlipótvárosi önkormányzati képviselője:

 

Bőhm András: Ennek a megemlékezésnek, az Élet Menetének hagyománya van, arról szól, hogy a holokausztot nem szabad elfelejteni, de egyben arról is, hogy természetesen éberen maradva, de tovább kell lépnünk fájdalmunkon.

 

 

 

SZIP: Ön szerint van a szélsőjobb megerősödésnek reális esélye?


-A holokausztnak megismétlődésének természetesen nincsen, de azért észnél kell lenni és csírájában megakadályozni ezeket a tendenciákat.

 

John Emese: számomra az Élet Menete megemlékezést és lelkiismeret-furdalást is jelent egyben. Itt, a tömegben állva jó érezni azt az erőt és társadalmi akaratot, amely megakadályozhatja, hogy a múlt borzalmai újra megtörténjenek.

Kép


-Említette, hogy lelkiismeret furdalása van a rendezvénnyel kapcsolatban. Ezt hogy értette? Akiknek valóban szégyellniük kellene magukat, Ön szerint ugyanígy gondolkodnak?

 

-Azt hiszem, egy zsidó származású ember másként éli  meg ezt megemlékezést, mint aki nem az. Az én családom német származású, egyetemista koromban germanistaként nagyon sok német fiatallal beszélgettem a holokausztról és sokszor elfogott a lelkiismeret-furdalás. A 30-as évek szalonképes antiszemitizmusa a zsidótörvényeken át Magyarországon is tragédiába torkollott. A szélsőségek megerősödésének veszélyét látom,és azt is, hogy a kirekesztés, a bűnbak keresés megint szalonképessé válik. Ez az, amiből mi nem kérünk. Az pedig, hogy Budapesten holokauszt tagadók rendőri védelem mellett vonulnak fel, nagyon szomorú jelenség...

-Ez a rendőrség kritikája?

-Nem, számomra ez azt jelenti, hogy sokan elfelejtik a múltat és az embereknek csak egy része vesz tudomást róla. Pedig emlékeznünk kell!

-Számos nyugati-európai országban, demokráciában a szélsőséges, holokauszt tagadó rendezvényeket nem engedik megtartani.

-Magyarországon nem ilyen jellegű szabályozás van érvényben. Nem új törvényekre és nem új büntetésekre van szükség. A jelenlegi törvényeket kell betartatni és például hasonló rendezvények során meg kell értetni a fiatalokkal ezt a tragédiát és tanulságait.

-A liberális értelmiségben komoly viták vannak arról, hogy büntetőjogi eszközökkel korlátozzák e a fasiszta rendezvényeket? Ön mit gondol erről?

-A véleménynyilvánítás szabadságát akkor lehet korlátozni, amikor az másokat veszélyeztet.


 

Merked Dávid újlipótvárosi önkormányzati képviselő (SZDSZ):

 Kép

-Mit jelképez Ön számára magánemberként és politikusként ez a rendezvény?

 


-Hozzátartozóim pusztultak el a Vészkorszakban, ma rokonaim helyett is itt vagyok, akik egészségügyi állapotuk miatt nem tudtak eljönni, de megkértek, hogy én vegyek részt a meneten. Bár egyébként is eljöttem volna.

Az Élet Menete számomra nemcsak a megemlékezésről és a szomorkodásról szól, hanem az élet ünnepe is, hiszen a nácizmus pusztítása után újjá tudott épülni a magyar társadalom. Az, hogy most ennyien itt vagyunk, maga öröm. Emellett soha nem szabad elfelejteni, hogy mit követtek el a vészkorszakban magyar állampolgárok ellen.

-Újlipótváros a hazai zsidóság egyik tradicionális kerülete, lakhelye. A politikai közhangulat radikalizálódásából mennyit és mit éreznek napi szinten?

-Ez nemcsak Újlipótvárosi probléma, hanem országos jelenség. Tény, hogy a XIII. kerületben sorozatosan olyan megengedhetetlen események történtek, amelyeket nem szabad hagyni. Ide sorolom, hogy egy szocialista képviselő zsidó származású, fideszes képviselőtársát vissza akarta küldeni Izraelbe, hogy a Jobbik a Rokolya utcai katolikus templom kultúrtermében tarthatott kampánygyűlést és persze a Hollán Ernő utcai Molotov-koktélos támadást, amelyre megfelelő választ adtunk, adtak a kerület lakói. Ezenkívül meg kell említeni, hogy egy Hegedűs Gyula utcai pincehelységben többször is levetítették a Jud Süss-t. A szabad demokrata frakció rögtön feljelentést tett az ügyészségen, amelyet azzal az álságos indokkal utasítottak vissza, hogy a náci propagandafilm a mai helyzetben nem számít közösség elleni izgatásnak. Mi ez ellen panasszal éltünk, de ezt is vissza utasította az ügyészség. Természetesen nem adjuk fel és nem nyugszunk bele ebbe a felháborító hozzáállásba, tovább fogunk harcolni és elmegyünk akár Strassburgba is.

 

Bízom benne, hogy józan lesz a társadalom

Kép

 

 

 

Az Élet Menete után  villáminterjút adott Lendvai Ildikó az MSZP nemrég megválasztott pártelnöke, aki rendszeres résztvevője holokauszt megemlékezéseknek és antifasiszta rendezvényeknek:

-Nem először veszek részt az Élet Menetén. A mostani alkalomnak azért van különös jelentősége, mert , a menet előtt egy nappal holokauszttagadók demonstráltak Budapesten. Az idei Élet Menete különösen fontos számomra, mert azt bizonyította, hogy nemcsak a megjelentek létszámában, hanem lélekben és észben is többen vagyunk. Ez a többség nem politikai alapon szerveződött, hanem az emberi jogok tiszteletben tartása hozta össze. Ez az ami bizakodásra adhat okot, hogy még válság idején sem szerezhet népes tábort a szélsőjobb.

-Nagyon kemény reformok jönnek. Hogyan lehet megelőzni, hogy a társadalmi elégedetlenségből a szélsőjobboldali pártok kapacitáljanak?

-Nézze, a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen időkben valamelyest megerősödnek a szélsőséges erők. Azok az országok, ahol nem volt érdemi ellenállás a velük szemben, a történelem során nagyon rossz irányt vettek. Ahol viszont a többség józan és humanista módon gondolkodott, ott gátat tudtak vetni térnyerésüknek. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország ilyen, felnőtt ország.

 

 

Kép

 

Az Élet Menete politikus szemmel

 

A Terror Háza Múzeum holokauszt megemlékezésén a megemlékezők között két olyan arcot is felfedeztünk, akiket politikai ellenfeleik és a média gyakran támadott már markáns nyilatkozataik miatt: Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és Balog Zoltán a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottságának elnöke, akit vannak, akik antiszemitizmussal vádolnak, mások pedig túlzott zsidó barátsággal. Ketten együtt exkluzív interjút adtak , beszélgetésünk során arra a sokakat foglalkoztató és megosztó kérdésre kerestem választ, hogy vajon tényleg félni kell e két politikustól és nézeteiktől? Közvetlenül a megemlékezés után beszélgetettem a két honatyával:

 

 

Semjén Zsolt: A megrendültség a hangsúlyos érzés a szívemben. Amikor a történelem tragédiáját egy megemlékezésen felidézik, maga a történelem szava szólal meg és amellett hogy emlékezünk, levonjuk a múlt tanulságait is. Számomra különös megerősítést adott a zsidó mentésben jeleskedő Sztehlo Gábor életútja és a kifüggesztett Márai Sándor-idézet: „A horogkereszttel szemben áll az egyszerű kereszt.” A XX. század nagy tanulsága, hogy az Istenellenes ideológia embertelen és az emberellenes ideológia istentelen-legyen ez a nácizmus vagy a bolsevizmus. Emberként és különösen keresztény emberként küldetésünk az, hogy az ilyen ideológiáknak ellene mondjunk.

 

Kép Balog Zoltán: A szó legjobb értelmében kötelességet teljesítünk, amikor megemlékezünk olyan dolgokról, amelyeknek egyáltalán nem szabadott volna megtörténniük, mégis bekövetkeztek. A mai alkalommal talán azért volt egy kicsit könnyebb itt lenni, mert Sztehlo Gábor személyében egy olyan emberre, lelkészre emlékezhettünk, aki megértette a Biblia üzenetének lényegét. Ahogy Szabó püspök úr is mondta: vagy mindannyian testvérek vagyunk, vagy ha csak ha egyetlen embert is nem tekintenek ember-testvérnek, akkor utána már nincs megállás... Ezt láttuk 1944-ben Magyarországon és a kommunizmus ideje alatt. Mindkét diktatúrát egyforma határozottsággal el kell ítélnünk, és azért kell, kötelességünk itt megjelenni, hogy mindenki lássa: ezeknek a diktatúráknak nem lehet a magyar történelemben folytatása.

-Önök szerint a rasszizmus elleni harcnak aktualitása a mai Magyarországon?

Balog Zoltán: Két külön dologról van szó. Sajnos vannak olyan, emberek, akik részben politikai haszonszerzésből, részben elkeseredettségből, ostobaságból vagy tudatlanságból megpróbálják a zsidóságot, vagy éppen a cigányságot saját nyomorult helyzetük okaivá tenni. Akiket meg lehet győzni arról, hogy ez tévút, azokat meg kell győzni. A meggyőzhetetlenek irányába pedig világossá kell tenni, hogy Magyarországon ezek az eszmék nem elfogadhatóak.Nyugat-Európában  a pártok egységre, konszenzusra tudtak jutni és közösen lépnek fel.

 

Semjén Zsolt: Két tévedés van, a rasszizmus bagatelizálása és hiszterizálása. A magyar társadalomban sajnos bizonyos rasszizmus, antiszemitizmus mindig is volt és nagy valószínűséggel lesz is. Fel kell lépni ellenük...

 

Kép

 

 

SZIP: Elnézést hogy megszakítom, de a nemzeti radikálisok mindig arra hivatkoznak, hogy ők a „keresztény nemzeti oldal” képviselői. Erről önök, mint hívő emberek mit gondolnak?

-Ennek a szöges ellentéte az igaz. Egyébként szerintem a nemzeti radikalizmus és a szélsőjobboldaliság nem mindig ugyanaz. Attól mert valaki nemzeti radikális, nem biztos, hogy szélsőjobboldali és antiszemita. Mélységes meggyőződésem, hogy a kereszténység és a kereszténydemokrácia per definicionem szemben áll mind a nácizmussal, mind a bolsevizmussal, mert mind a kettő új pogány ideológia.

 

Kép

 

 

 

Visszatérve alapkérdésre, azért gondolom, hogy helyesek és jók ezek a megemlékezések, mert világossá kell tenni, hogy vannak olyan kérdések, amelyek túl vannak a politikán és amelyekben nem lehet maszatolni. Ezért fontos, hogy minden egyház és politikai erő letegye a névkártyáját és képviseltesse magát az ilyen emlékrendezvényeken. Fontos hogy megértsék, ami a rasszizmusnak akár csak a stichjét viseli, nem fér bele számunkra a normalitásba.

 

SZIP: Sokak szerint egyre radikalizálódik a magyar közélet. Önök szerint ez igaz?

 

Semjén Zsolt: Bizonyos radikalizálódás tapasztalható, de nem rasszista értelemben, hanem azért, mert az ország egyre tragikusabb és abszurdabb helyzetben kerül.

Amikor 3 millió ember él a létminimum közelében és sok százezren nem tudják fizetni közműszámláikat, akkor naivitás lenne azt gondolni, hogy ne éleződnének ki a politikai csaták. Az egyre elviselhetetlenebb társadalmi helyzet miatti tiltakozásokat, tömegrendezvényeket azonban semmilyen szempontból sem szabad összekeverni az antiszemitizmussal. Világossá kell ezenkívül tennünk, hogy a jobbközép és a szélsőjobb között elválaszthatatlan betonfal van. Az egész magyar kereszténydemokrácia története erről szól, pártom elődjét, a Barankovics Pártot éppen a nyilasokkal szemben hozták létre 1944-ben és a kommunistákkal szemben élesztették újra 1956-ban.

 

SZIP: eszerint a Jobbikos és MIÉP-es szavazatokra sem tartanak igényt?

 

-Mit ért ezen a kérdésen? Én miépes szavazatokról nem tudok, csak emberekről, akik esetleg a MIÉP-re vagy a Jobbikra szavaznának. Ezen szavazók egy részét érzelmi motivációk viszik ebbe az irányba, nem pedig valami határozott ideológia.

Azt kell megértetni velük, hogy a szélsőjobbra való szavazás nem visz előre, sőt sehova. Másrészt pedig gyengíti a mérsékelt jobboldali kormány esélyeit, ezek elveszett szavazatok. Köztünk és a szélsőségesek között így politikai harc is van, hiszen minden radikális vagy szélsőséges szavazat a jobbközepet gyengíti, így sem az érdekek, sem az értékek szempontjából nem egy oldalon állunk.

 

Kép

A Terror Háza előtti tartott megemlékezés végén a szervezők külön felhívták a figyelmet, hogy nemsokára kezdődik az Élet Menete és oda is várnak mindenkit.

Szilágyi Iván Péter

A forrás: www.bpi.hu
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

dd

(222, 2013.03.23 08:57)

Természetesen a cigány gyilkolhat akkor tolerancia van, ha te Magyarországon ezt mondod egyből rasszista vagy.