Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Karády Katalin emlékére

2009.09.14

Két díva-egy estén az Urániában

 

A Zsidó Nyári Fesztivál keretében „A vágy muzsikál” címmel egy napra, szombat estére újra közénk varázsolták Karády-t. A Sábesz kimenetele után, este fél 9-től tartott koncerten a fiatal, törékeny, ám ennek ellenére csodaszép és a fél világot bejárt énekesnő: Szalóki Ágnes keltette életre Karády Katalint. Ági „vágy asszonyához” kinézetében nem, de kisugárzásában annál inkább hasonlít. Tele van veleszületett érzékiséggel és figyel közönsége minden rezdülésére. Az Uránia egyszerűen berendezett színpadán egy kis presszókból, régi mulatókból ismert hajlott hátú székecskén ülve, egy pohár vörösborral kezében bűvölte el közönségét. Mögötte kivetítően korabeli képek, meghitt és harmóniát sugárzó felvételek voltak láthatók Karády-ról, körhintákról, régi szalonokról és úriemberekről, és a jazz őskorából. A 2002-ben felújított és még mindig csodaszép, polgári miliőt árasztó Uránia kiváló helyszínválasztás volt. A nézőteret és a páholyokat teljesen megtöltötték az idős és fiatal, több esetben huszonéves Karády-rajongók, akiket a hallhatatlan dívát felidéző Szalóki Ági, az őt kísérő zenekar és Kovács Gergely színművész varázslatos, múltidéző estével ajándékozott meg. De ki is volt Karády Katalin és hogy kötődik a zsidósághoz?

 

Kép

 

Karády Katalin eredeti neve Kanczler Katalin volt. Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyerekes proletárcsaládban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy a korra jellemző jótékonysági akció keretében öt éven át külföldön –Svájcban, illetve Hollandiában– tanult. Hazatérte után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett. Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán  újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is.

 

Első mozifilmje, a Halálos Tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbóluma lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a "végzet asszonya" karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség.

Kép Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.

Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték, egyesek férfifalónak, mások leszbikusnak tartották. A szóbeszédeket csak erősítette, hogy a színésznőt gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte és Budán, a XII.kerületben, a Művész utca 6. szám alatt álló villát vásárolta meg neki. A villa ma állami tulajdonban volt, Antall József miniszterelnök, majd legutóbb Szili Katalin házelnök lakott benne.

A német bevonulást követően Karády-t fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. Machita című filmjét levették a műsorról és Gazdátlan asszony című új filmjének forgatása is leállt (később helyette, Simor Erzsivel forgatták le a filmet). 1944. április 18-án, a Szövetségeseknek való kémkedés vádjával letartóztatta a Gestapo. Három hónapig tartották fogva, megkínozták, kis híján agyonverték. A fogságból Ujszászy vezérőrnagy barátai szabadították ki. Lakását kifosztva találta, fizikailag és lelkileg egyaránt rendkívül megviselték ezek a hónapok; szinte csak vőlegénye viszontlátásának reménye tartotta életben.

Az énekesnő szörnyű egyéni sorsa ellenére sem szűnt meg embernek lenni: a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket (köztük Gömöri Jánost) a lakására vitte, és ott a háború végéig gondozta őket.

Kép A háború után fokozatosan mellőzötté vált. Az újrainduló magyar filmgyártás már nem számolt vele. 1947-ben szerepelt ugyan a Betlehemi királyok című rövidfilmben, majd játszott még az  1948-as Forró mezőkben, de ez már az utolsó filmje volt. A népi demokráciában nem jutott hely a Horthy-rendszer ünnepelt sztárjának. Karády nehezen viselte a mellőzöttséget, a vidéki kultúrházak részeg közönségét, akik kifütyülték, vagy éppen sörösüveggel dobták meg.

1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. Először az ausztriai Salzburgba, majd Svájcba költözött. Ott sem volt sokáig maradása, egy év leteltével Brüsszelbe ment tovább. 1953-ban Brazíliába, Sao Paolóba költözött és divatáru-üzletbe kezdett. 1968-ban végre megkapta az amerikai vízumot. New Yorkban telepedett le, ahol egy kalapszalont vezetett.

Bár az Egyesült Államokban elvállalt néhány fellépést, és lemezei is megjelentek, alapvetően visszavonultan élt.

Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az Óhazában. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett. A Knesszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004. decemberében a Világ Igaza kitüntetést adományozta Karády Katalinnak.

 

Szalóki Ági Hat-hét éve a Ráckertben, a Tütü Tangóban énekelte először a Holnapot és a Száz panasz ég a dalomban című legendás, kortörténeti jelentőségű műveket: „Jó egy éve előszedtem ezeket a dalokat, megszereztem a Karády-összest, végighallgattam, katartikus élmény volt.”

”G. Dénes György, Mihály István írta a szövegeket, meg Szepes Mária, álnéven. Szeretem ezeket a szerelmi vallomásokat, mert egyszerűek, bátrak, őszinték, maiak. Olyasfajta bölcs és kedvesen ironikus gondolatokat találtam bennük, amelyek nagyon közel állnak hozzám”-nyilatkozta a művésznő, aki láthatóan teljesen azonosul a Karády által megtestesített, magányos, szinte misztikus ködbe vesző dívával:

 

„Karády személyében egy olyan nő énekel, aki túl van már sok mindenen. Ezzel  próbálok meg azonosulni, nem a végzet asszonya képpel, hiszen azzal nem tudnék, és nem is akarok. De ha felmegyek a színpadra, azért díva vagyok én, még, ha más is a karakterem. Így próbálom azt üzenni a színpadról: minden nő képes arra, hogy díva legyen, mindegyikünk megélte ugyanazokat a szerelmeket, mindenkiből lehet  igazi királynő, akár Karády.”-nyilatkozta Karády-emlékkoncertje kapcsán Szalóki Ági, aki Budapesten született 1978-ban. Pedagógus szülei már egész kicsi korában nagy figyelmet fordítottak zenei nevelésére, otthonukban mindennapos volt a zenehallgatás, éneklés, énekes játék. Ági 4-5 éves korában kezdett a népzene iránt érdeklődni. Az élő népzenével csak 18 éves korában találkozott, addig archív felvételek énekeseit, muzsikusait vagy a profi táncházas előadókat hallgatta. Egy évig munkatársa volt a Pávai István - Kelemen László vezette Utolsó óra elnevezésű népzenegyűjtő programnak, melynek során számos énekes-adatközlő repertoárját rögzítette.  

 

Kép

Ági az Ökrös együttes énekeseként dolgozhatott, számos sikeres koncerten, turnén bizonyított az Egyesült Államoktól Olaszországon át Kínáig. A főként erdélyi vonószenét játszó kiváló zenekar tagjai a 70-es évek végétől járták Erdélyt, a legnagyobb muzsikus mesterektől tanultak. A Besh o drom zenekar megjelenésekor új színt hozott a magyar zenei életbe, legendás klubkoncertjeit ma is sokan emlegetik. 2004-es kanadai turnéjuk egyik állomása a Montreáli Jazzfesztivál volt, itt 35 ezer ember előtt játszottak nagy sikert aratva.

 

Karády Katalin sorsáról, magyarországi hányattatásairól, majd szeretett, de őt mégis kiközösítő és ellehetetlenítő hazájából való meneküléséről önkéntelenül is a világhírű, magyar származású fotóművész Robert Capa élete sorsa eszünkbe. Ő sem találta Magyarországon a helyét. 

A világ legjobb háborús fotósának tartott Capa az Egyesült Államokban megkapta a Szabadság érdemrendet, magyar állami kitüntetést azonban nem részesült. Csak most, sok évvel a halála után vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum képeit. Talán igaza van a Zsidó Múzeumban még látható Capa-kiállítást megnyitó Gerő Andrásnak: „Lehet, hogy ebben az országban a tehetség és a zsidók viszonylatában mindig az időzítéssel van probléma? Utólag szeretjük a tehetséget és utólag ismerjük el a zsidókat. De lehet, hogy ebben az országban mindig mindenkivel ez a probléma...”

 

Karády és Capa-két szülőhazájukban elfeledett, mellőzött, majd újrafelfedezett őstehetség. Ma már büszkék vagyunk rájuk, de ők vajon büszkék lennének a mai Magyarországra…?

 

Szilágyi Iván Péter

 

Forrás:

számos énekes-adatközlő repertoárját rögzítette.  

www.szalokiagi.hu

www.zsidonyarifesztival.hu

www.metropol.hu