Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mozi, kortárs irodalom és RAF-beszélgetés a Goethében

2009.02.26

Kép  Immár több mint 20 éve annak, hogy a Német Állam finanszírozásában és szervezésében Budapesten is megnyílt a Goethe Intézetet. A német kultúra egyik hazai fellegvára és bemutatkozó helye először az Andrássy úton működött, majd az Eckermann Kávéházzal együtt átköltöztek Ferencvárosba, a Ráday utcába. Az intézet történetéről és várható tavaszi programjairól Dr. Nagy Márta kulturális referenssel beszélgettünk:

 

„1988. márciusában írták alá azt a magyar-német államközi szerződést, amely lehetővé tette, hogy hogy Magyarországon is létrejöhetett intézetünk. Tehát tavaly voltunk 20 évesek. A világ 84 országában összesen 147 Goethe Intézet működik, egy nagy nemzetközi hálózat keretében. Az intézeteket különböző kínálat jellemzi, mivel minden országban más az igény arra, hogy mit mutassunk meg Németországból. A budapesti egy úgynevezett „teljes” Goethe Intézet nyelviskolával, nyelvtanár továbbképzéssel, könyvtárral és kulturális osztállyal. Magyarországon a nyelvtanár továbbképzés a legfontosabb egységünk, annak ellenére is, hogy kívülről talán ebből látszik a legkevesebb. Arra biztatjuk a hazai német nyelvtanárokat, hogy folyamatosan képezzék tovább magukat és sajátítsák el nálunk a német nyelvtanítás legújabb módszereit-mondta a www.liberalcafe9.eoldal.hu honlapnak a Goethe Intézet kulturális vezetője.

 

Kép

 

 

 

 

 

-Mennyire vannak megelégedve a Magyarországon dolgozó német nyelvtanárok felkészültségével?

-Abszolút jó a német tanárképzés színvonala, amely a két ország közötti hagyományosan szoros kapcsolatoknak is köszönhető. Mind az egyetemisták, mind az őket tanítani tanító kollégák folyamatosan részt vesznek Németországban folyó nyelvi szemináriumokon és továbbképzéseken. A probléma csak az, hogy nem mindenki tud élni ezzel a lehetőséggel a munkába állást követően.

-Kik részéről van igény tanár továbbképzéseikre: az állami iskolákban tanítók vagy a magántanárok részéről?

-Az állami középiskolákban tanítóknak kötelező a továbbképzés és nekik ingyenes a részvétel, elsősorban ők jönnek hozzánk.

-A rendszerváltozás tájékán az angol és német versengett a legnépszerűbb nyelv címéért. Mi a helyzet napjainkban?

-Ma már egyértelműen az angolt tanulják többen és ez érthető is, mivel a nemzetközi kommunikáció nyelvévé vált. Mi azonban azt szoktuk mondani, hogy míg angolul tudni kell, a német azonban egy olyan plusz, amely számos lehetőséget ad a tanulóknak. Vagyis „Englisch ist ein Muss, Deutsch ist ein Plus.” Főként ebben a régióban, ahol mind a munkavállalás, mind a továbbtanulás szempontjából nagyobb esélyekkel indulnak azok, akik beszélnek németül. Ennek ellenére az angol az első idegen nyelv majd minden iskolában. Mi arra törekszünk, hogy megmaradjon a német stabil 2. helye. Mind a szülőket,  mind a diákokat meg szeretnénk győzni arról, hogy csöppet sem baj, sőt érdemes németet tanulni.

 

                                               Nemzetközi nyelviskola és nyelvvizsga központ

 

-Kik jönnek nyelvtanfolyamaikra és milyen célból?

-Inkább fiatalok, az ő körükben különböző okoknál fogva még mindig nagyon gyakori motiváció a nyelvvizsga. Intézetünkben minden szinten lehet nyelvvizsgát tenni és vizsgáinkat elfogadják a világ minden országában. Ha valaki elkezd a magyar Goethe Intézetben egy német tanfolyamot és teljesít egy szintet, később más országba való kiköltözése során szabadon folytathatja tanulmányait az ottani Goethe Intézetben. Sokan a diploma miatt szeretnék megszerezni a nyelvvizsgát, de találkoztam már olyan középkorú művészházaspárral is, akik Németországban, Berlinben szeretnének egy ideig élni és ezért fontos nekik a német nyelvtudás.

-Sokat jár ki Berlinbe?

-Németország nemcsak Berlin, de tény, hogy a német főváros nagyon különleges hely és nagy hatást tesz az emberekre. Szakmailag és privátim is sok időt töltök mind Németországban, mind Ausztriában. Németország és különösen Berlin nagyon nemzetközi-, multikulturális hely, ahol jó élni. Berlin emellett az egyik legolcsóbb nagyváros, ahol mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelő kultúrát és így nem lehet unatkozni.

-Bár hazánk ebből a szempontból le van maradva, egyre több fiatal szeretne kimenni Németországba. Érdemes most munkát vállalni?

-Ha valakinek jó, tehát keresett szakmája van és tud németül, akkor onnantól kezdve már könnyen el lehet intézni a szükséges papírmunkát, adminisztrációt. A németen kívül a megcélzott munkakör függvényében jól jöhet az angoltudás, illetve minél magasabb posztot céloznak meg, annál több nyelvet követelhetnek meg a pályázóktól. Intézetünkben több éve megy egy sorozat, amelyet németül jól tudó magyar diákoknak tartunk. Ennek keretében például egyszer éppen a németországi munkavállalásról volt szó.

 

                                                           Kétnyelvű előadások

 

Kép -Kik számára jött létre a Goethe Intézet? Mennyire alapoztak a hazai, nagyszámú német kisebbségre?

-Ők ugyanúgy célközönségünk, mint más magyarok. A lényeg, hogy Németország kultúráját, zenéjét elhozzuk a magyar közösségnek. A német nyelvtudás nem feltétele annak hogy valaki betérjen hozzánk, hiszen minden programunk kétnyelvű, szinkrontolmácsolással. Az első számunkra a tartalom és nem a nyelv.

-Sok német gyökerű ember kereste meg identitásának őrzése, megismerése céljából intézményüket?
-A magyarországi német kisebbségnek megvan a maga kiterjedt intézményhálózata, kulturális téren is. Mi nem kifejezetten miattuk jöttünk létre. Sok dolog azonban érdekes lehet számukra is, ilyen például a  kortárs német irodalmat, zenét, filmet kínáló könyvtárunk is. Az ide beiratkozók a Francia Intézet könyvtárát is ingyen látogathatják. Több közös projektünk is volt már. Sok olyan egyetemista, fiatal van, aki mindkét nyelvet beszéli és mindkét kultúra iránt nyitott.

-Kik jönnek el a Goethe rendezvényeire, kikből áll közönségük?

-Miután az Andrássy útról 3 éve átköltöztünk a Ráday utcába, teljesen megváltozott a közönségünk. Sokkal több fiatal jön, főként a 20-as, 30-as korosztályból, míg régi törzsközönségünk ritkábban látogat minket illetve jobban megválogatják, hogy milyen rendezvényeken vesznek részt.Goethe mozi elnevezésű kortárs német filmet bemutató sorozatunkat pedig kimondottan németül jól tudó fiataloknak szervezzük. Annak ellenére, hogy a filmek megértéséhez egy stabil középfok biztosan szükséges, minden előadásunk telt házas szokott lenni. Főleg a 30 év alatti korosztály látogatja ezeket az ingyenes előadásokat.

-Inkább művészfilmeket vagy populáris filmeket kínálnak?

-Alapvetően „új német filmeket”, tehát nívós művészfilmeket és dokumentumfilmeket mutatunk be, amelyeket kifejezetten saját vetítés céljára vásárolt meg a Goethe Intézet müncheni központja. Március elején „Szemrevaló” címmel többnapos kortárs német filmeket bemutató fesztiválra várjuk az érdeklődőket, abszolút aktuális 2007-es és 2008-as alkotásokkal.

(A program itt olvasható: http://www.goethe.de/ins/hu/bud/kue/flm/huindex.htm). Az utóbbi 6-8 évben a német film fellendülése figyelhető meg, kedvelt témái a közelmúlt német történelme, a német-német egység és a családtörténetek.

-Ezeket a filmeket máshol is meg lehet tekinteni?

-Többségüket Magyarországon először itt lehet látni, aztán részben átveszik őket magyar mozik is. A magyar forgalmazás nagyban függ attól, hogy mennyire ismert filmekről vagy színészekről van szó. A Baider-Meinhoff Csoport című Oscar-díjra jelölt filmet például a fesztivál keretében a Goethe Intézet fogja először vetíteni Magyarországon. A rendezvény keretében, március 2-án Astrid Proll a RAF alapító tagja fog beszélgetni Annette Vowinck ismert terrorizmus szakértővel. Kortárs filmszemlénk keretében mindig bemutatunk egy-egy gyerekfilmet, idén a Krabat című Németországban nagyon népszerű, Harry Potter-szerű film lesz terítéken. Az állandó műfajunknak számító dokumentumfilmek közül pedig egy a német filmtörténet legendás rendezőit bemutató alkotással és egy Wim Wenders korai éveit bemutató dokumentumfilmmel készülünk. Egy-két filmhez jönnek vendégek, rendezők, szereplők is. A vetítések németül lesznek, de magyar tolmácsolást igénybe lehet venni hozzájuk.

-Nézőik milyen arányban szokták igénybe venni a tolmácsgépeket?

-Maximum a nézők egyharmada, sokan az eredeti hangulat és kontextus megtapasztalása miatt nézik németül a filmeket.

Kép

 

 

                                                          

Berlini fal és RAF-terrorista

 

-Hogy jutottak el a hajdani terroristához?

-Szorosan együttműködünk a régió más Goethe Intézeteivel, több sikeres és érdekes programot is átvettünk már tőlük. A Goethe Intézetek közép-európai Régióját vezető prágai intézet külön filmes hét keretében már foglalkozott a RAF nevű szélsőbaloldali terrorcsoport működésével és ekkor találtak meg először leendő vendégünket, a volt terroristát, akivel egy Németországban tanító, többek között repülőgép-eltérítésekre szakosodott terrorizmus szakértő fog beszélgetni.

-Minden évük tematikus és egy-egy nevezetes történelmi esemény köré szervezik, mi lesz idén a központi téma?

-1989., a „berlini fal leomlásának” esztendeje. Ezt az évet fogjuk kulturális szemszögből bemutatni. Elsősorban az irodalomra és a fiatalságra tett hatásán keresztül: nemrég egy több magyar fiatalt mozgósító dráma-íróversenyt szerveztünk a témában, mely egy felolvasószínházzal zárult a Nemzeti Színházban. Ősszel pedig Ingo Schulzét látjuk vendégül „Ádám és Evelin” című kelet német-magyar kapcsolatokat feldolgozó, Balatonnál játszódó könyve kapcsán.

-Mekkora az igény a kortárs német irodalomra?

-Amekkorát generálunk! Sajnos kevesen mennek be a könyvesboltokba kifejezetten ilyen könyvekért. „Mozgó-könyvtár” című rendezvénysorozatunk keretében a 4-6-os villamoson olvasgató embereknek osztottunk ki kortárs német regényrészleteket tartalmazó, magyar nyelvű antológiákat. Szinte mindenki elfogadta, sőt örömmel vette őket! Ma is hozzá lehet jutni ehhez az irodalmi kedvcsinálóhoz, amelyhez egy Eckermann Kávézóban felhasználható kedvezményes kupon is jár. Az alattunk működő, nagy hagyományokkal rendelkező kávéházban a „Mozgó- könyvtár” sorozathoz kapcsolódva nemsokára kialakítunk egy olvasósarkot, ahol többek között az antológiában bemutatott könyvek lehet majd olvasni.

-Milyen köztéri rendezvényeket szoktak tartani?

-Tavaly a környező házak lakóitól elkértük régi csillárjaikat, amelyek 6 héten keresztül világították meg a Ráday utcát. Nagy örömünkre szolgált, hogy a lakók szívesen részt vettek ebben népszerű és hangulatos akciókban, amely Mischa Kuball kortárs német képzőművész ötletén alapult. Sokan kifejezetten ezért jöttek el a Ráday utcába.

 

Szeretjük az ilyen modern, formabontó művészeti eszközüket!   

 

Szilágyi Iván Péter

 

A mappában található képek előnézete