Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NDK nosztalgia és kiállítás özön

2010.02.06

Ostalgikus börze a régi  NDK magyar filmejeiből

 

Rendhagyó múltidézésre hív a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Nosztalgia-Ostalgia című tárlata, amely az 1950-es, 60-as és 70-es évek NDK-ban forgalmazott magyar filmjeinek plakátjait és egyéb reklámanyagait mutatja be. A tágas és elegáns kiállítási helységben fekete zongora, plakátok és megsárgult, korabeli cikkek. A falakon az NDK-ban is sztárként ünnepelt színészeink képei-be és felmutatni külföldi sikereiket az intellektuális hazafiság szép jelképe. A gyűjtemény anyagát Königer Miklós Németországban élő és dolgozó magyar színész, rendező állította össze. A gyűjtő tehát filmes is, tünékeny és egyedi jelenség -aki érzékeny, kifejező, vele beszélgetni olyan, mintha mi is egy mese, színdarab szereplőivé válnánk. Nem ebben a világban él és ezért olyan rokonszenves.    

 

Kép

            

 

Felszabadultan csacsog, laza eleganciával és légiesen mozgatja karjait. Königer úr mindmáig szépen és kifejezően beszél magyarul és teljesen meghatódott, átjárta az érzés, hogy immár hazájában is bemutathatja szeretve dédelgetett képeit. Két saját készítésű filmje mellett számos német filmben és színházban dolgozott. Kiállítása alapanyagát és gyűjtőszenvedélye szikráját, az első doboznyi magyar filmek népszerűsítésére szolgáló német képeslapot egy berlini ócskapiacon találta meg. 10 márkát fizetett értük, szeretett hazájának vastag papírokra nyomott emlékeiért, amelyek akkor még gyűröttek és porosak voltak. A sorsszerű találkozás óta lelkesen és akkurátusan gyűjti az NDK-ban bemutatott magyar filmek plakátjait. Kiállítását nagy sikerrel mutatta be mind Nyugat-Európában, mind a határon túli magyarság rendezvényein. Kérdésünkre elmondta, hogy a 20-as, 30-as évek magyar filmjei ismerik el a legjobban Németországban, a mai magyar alkotások viszont csak ritkán jutnak ki a Berlináléra.

 

Parti Nagy Lajos író nyitotta meg a nemcsak idősek, hanem szüleik világába, azaz a „retróba” beleszerelmesedett fiatalok számára is érdekes kiállítást: „A Helytörténeti Gyűjteményben napokon át lázas munka folyt, köszönet érte minden közreműködőnek. Az anyag fele mégis borítékban, dossziékban maradt, ugyanis nem fért ki a falakra. (…) Kőniger Miklós tárgyai az eléggé közös múltunkhoz tartoznak, egy még szabadsághiányosabb rezsimről szólnak, ahol a magyar film volt a szabadság és az Odera utolsó oldalán mi magyarok, a Kelet voltunk a Nyugat. Kétes dicsőség, mondhatnánk, de ez ennél bonyolultabb. Filmjeinkre van miért büszkének lenni, népszerűek és keresettek voltak az egyszerre irigyelt és gyűlölt, hideg és rideg Kelet-Németországban.” A dugig megtelt kiállító teremben minden korosztály képviseltette magát, gimnazista lányok, szerelmespárok ugyanúgy eljöttek, mint középkorúak és „szépkorúak”. A volt NDK-ba inkább könnyed, szórakoztató filmeket (Édes Anna, Rákóczi hadnagya) mutattak be, de átvettek mély morális tartalommal bíró vagy a központi ideológia burkolt üzeneteit hordozó alkotásokat is.

 

Meglepő módon még az 1956-os forradalommal foglalkozó filmek egy részére is nyitottak voltak, levetítették a Tegnapot és a Szerelmet (utóbbit Nyugaton hiába ismerték el fesztiváldíjak sokaságával, a kommunista Kelet-Németországban csak egy szűk körhöz juthatott el.) Bemutattak olyan megrázó erejű és filmtörténeti jelentőségű alkotásokat, mint Budapesti tavasz, a Hannibál tanár úr vagy a Jób lázadása. Jancsó Miklós, Makk Károly és Szabó István neve a német filmrajongók körében is ismerősen csengett. A szocialista tábor országai központi utasításra és előre meghatározott kvóták szerint rendszeresen vettek egymás filmjeiből. Ezen kötelező cserék lebonyolítására hozták létre az ízlésrendőrségként funkcionáló ún. filmátvételi bizottságokat. Érdekesség, hogy a Karády Katalin főszereplésével készült Forró mezőket még akkor is vetítették az NDK-ban, mikor Magyarországon már rég be volt tiltva. (Így hálálta meg Kádár és Aczél munkás, de főként paraszt rendszere a legendás színésznő és díva antifasiszta kiállását és embermentő tevékenységét.)

 

Kép

 

Parti Nagy Lajost követően Rezes Judit és Fekete Ernő, a Katona József Színház művészeinek műsora következett. A korszak hangulatát idéző dalokkal, sanzonokkal nyitották meg a tárlatot, amelyen megjelent Dr. Gegesy Ferenc polgármester is. Gönczi Ambrus a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója megköszönte a kiállítás támogatóinak, szponzorainak segítségét.

 

Április 2-ig péntekenként 16 órától német és magyar nyelvű vetítések lesznek a kiállításhoz kapcsolódó filmekből. (Cím: 1092 Ráday utca 18., amely az Erkel utca 15. felőli nagykapun közelíthető meg.) 

 

A mappában található képek előnézete Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Nosztalgia