Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pálinka liberalizáció az Üllői úton

2010.06.13

Örömmel jelentem: zsindelyes pálinka akciót hirdettek az Üllői úton. A Józsefváros szelleméhez és hagyományaihoz képest meglepően visszafogott elnevezésű Corvin Sörözőben hetyke, mutatós palatábla közli az Örömhírt (alkoholista Evangélium): "Zsindelyes házi pálinka akció, 3 cl 150, 5 cl 250." 

Megvan első kézzelfogható ajándéka, hozadéka az Orbán-kormánynak. Megmozdult a piac, a pálinkamoratórium csodákat tesz. Termékük állítólag még házi is, nem amolyan "technikai érlelésű" kotyvalék. Könnyű, finom, savmentes. Mint a székely pálinka óriásbrand, a Mariska:

Kép

-Honnan hozzák?-kérdezem a kocsmárosnét.

"Azt nem tudom -válaszol némi fenntartással hangjában-, de van öt fajta (barack, körte, törköly, vegyes, az ötödikre nem emlékszem). Garantálom: nem fog rossz üzletet kötni"-sunyorít rám sokatmondóan. Aztán elhúz, nem szeret dumálni, csak önteni. Tereferéhez többet kell inni, az csak visszatérő, masszív vendégeknek jár. Tiszta TV-Shop szöveget nyom, üzleti kommunikáció a kricsmiben. Szavak nélkül is megértjük egymást. Az alkohol ledönti a kommunikációs korlátokat, népeket, nemzeteket tud egyesíteni. Hatékonyabb még az EU-nál is.

A főzetet szép, hosszúkás pálinka pohárban mérik, barátságos kisugárzású üvegből kiöntve. Vidékről hozzák, rögtön megérint a "tanyasi romantika, a természet közelsége és a fehérfalú vályogházak konyhájának izzó parazsa". Paraszt pipával, bodri kutya ("Lábhoz, bazdmeg!"), meg ilyenek. Hosszas mérlegelés után végül a barack ízesítésű mellett döntök, szimpatikus, decens gyümölcs, jól megy a tömény szesz ízéhez.

Vidám kis barackdarabok táncolnak az üveg fenekén. Kísérőt automatikusan nem adnak, csak egy plusz tízesért. Jófajta szóda, a környékbeli szódástól. Itt még van. 

A kocsma abszolút hypermodern, haladnak a korral, be van kamerázva, bár még a tulaj sem nézi őket. Van nyerőgép, csocsó, félénken megbújva bombázó egyetemista csajok iszogatnak. Kell az órák után, előtt. Főként közben.

Hazafelé majdnem betérek az Üllői non-stop cukijába, kedves, türelmes nyugdíjas vezeti. Aztán mégsem, a zsindelyes kellemesen ki- és betölt. Ebéd helyett is megteszi. Mivel gyümölcsalapú, tiszta bio. Csodálom, hogy Norbi még nem állt rá. Mármint a forgalmazására. Demizsinból az igazi, de a maszatos üvegnek is megvan a maga feelingje. Az mutatja, hogy házi.

Kép

Kedélyesen, emelkedett hangulatban ballagok hazafelé, napra menni így nem szabad, hamar kiüt az ózonlyuk.

Ezt leszámítva felüdítő érzések találnak meg. Megváltásközeli hangulatba kerülük. Megint nagyot produkált a magyar vidék.

A Liliom utca egyik kapujában kartonlapra írt, vérprofi lakáshirdetést fedezek fel. Különböző színnel írták minden sorát. Érdeklődni a házban, pontos emelet és ajtószám. Korábban az egyik ablakból primőr paprikát, paradicsomot is árultak. A marketing folyamat a következő: leendő vásárló beordít a sötétbe (elvégre nem könyökölhetnek kint mindig), eladó funkciójú lakó kijön az ablakba, némi alkufolyamat, majd csere. 

Számla ellenében, persze.

Az Üllőire kék furgon hajt ki: Ice Cube jégkészítő Kft. Gyönyörű jelenés, a határtalan üzlet jelképe, bár a Sarkkörön túl éhen döglenének.

A gondolatébresztő elnevezésű Ogre Bike biciklis különítmény is itt székel. Koszos, horrorisztikus tábla hirdeti őket-egy félhomályos üzlethelység oldalán. Elképzelem, milyen szép emberek ülhetnek azokon a bicikliken. Ogrék. Ha valaki nem fizeti ki a küldeményt, megijesztgetik, vagy elviszik.

Mint régen a zsákos ember. Szülőföldemen, Ráckevén mindig vele ijesztgették a rossz kölköket. "Nyughass, mert jön a zsákos ember." Állítólag létező személy volt. Élt, mozgott, fel-fel tűnt a faluban.