Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Romák Magyarországon: válság vagy valóság?

2009.02.24

A 9S TV önkéntes alapon hagyományt teremtett Közös nevező című műsorával (vezeti és moderálja: Takács Máriusz), amelyben fiatal helyi politikusok mondhatják el véleményüket a közélet és a társadalom aktuális problémáiról és a lehetséges megoldásokról. A megszólalás lehetőségével az önkormányzatban jelen lévő pártok ifjúsági szervezeteinek többsége élni szokott.

 

A legutóbbi vitában a roma fiatalok helyzete és felzárkóztatása volt a téma. A Fidelitast sajnos nem képviselte senki, viszont Mezey István az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke mert szólni a sokak számára kényes témáról. A kereszténydemokrata képviselő ismertette a tényt, miszerint Budapesten először Ferencvárosban fogadtak el és támogatnak milliós nagyságrendű összeggel külön Roma Projektet és a roma fiatalság segítésével és oktatásával foglalkozó civil programokat. Kezdeményezte, hogy más kerületekben is induljanak el ebbe az irányba, mert csak az oktatás és új, kelendő szakmák elsajátításának segítésével lehet felemelni a leszakadt társadalmi rétegeket. Mezey István a roma fiatalok esélyeiről szólva elmondta, hogy szerinte ez a kérdés Magyarországon el van hallgatva.

 

 

Kép

 

Tud olyan szociológusról, aki a hazai cigányság helyzetéről készített, megdöbbentő és elgondolkoztató eredményekre vezető felmérését azért nem merte nyilvánosságra hozni, mert félt, hogy „lerasszistázzák” miatta. Mezey szerint ideje lenne nyíltan beszélni a romák problémáiról, még akkor is, ha ez sokakat nem érint közvetlenül. Bencsik Krisztián (IDF) elmondta, hogy a roma fiatalok helyzete mindig is nehéz volt és az elmúlt időszak bűncselekményei következtében csak növekedett a velük szembeni ellenszenv. Szerinte elsősorban szociológiai szempontból kellene megközelíteni a kérdést, már az iskolai oktatás során megismertetve a fiatalokkal a romák történelmét. Külön kihangsúlyozta a család és baráti, rokoni minták szerepét, amelyek szerinte rossz irányba sodorhatják el a fiatalokat: „Sok dolog, amely a roma fiatalok nagyszüleinek vagy szüleinek természetes volt, a mi szemünkben rossz, bűnös tett.” Torzsa Sándor (Societas) is támogatta, hogy oktassák a roma történelmet az iskolákban, hiszen az sok mindent megmagyaráz a mai viszonyokkal és helyzettel kapcsolatban is.

 

Felidézte, hogy a nyolcvanas években sok magyar kijárt Ausztriába, mert ott különböző elektronikai cikkek olcsóbbak és egyáltalán elérhetőek voltak. Mivel ezáltal megnövekedett a lopások száma, jó néhány üzletben olyan táblákat tettek ki, amelyek a magyar bűnözésre utaltak és a magyar vásárlókat tolvajoknak bélyegezték. „Ha ez az általánosítás nekünk rosszul esett, akkor hogy érezhetnek a romák, amikor bűnözőknek titulálják őket?”-tette fel a szocialista vezető a kérdést.Szilágyi Iván Péter (Új Generáció) szerint nagy dolog, hogy az Unió 27 tagállamából Magyarországon van egyedül törvénybe iktatva az iskolai szegregáció, elkülönítés tilalma. Emellett viszont azt is látni kell, hogy nagyon nagy előítéletek lappanganak a társadalomban a cigánysággal szemben és ezek ellen is fel kellene lépni. A megoldás, hogy már az óvodától kezdve együtt kellene nevelni és oktatni, egyenlő bánásmód mellett roma és nem roma fiatalokat.

 

 Kép

 Torzsa Sándor mindehhez még hozzátette, hogy a roma iskolák sokszor nem kapják meg azokat a támogatásokat, eszközöket, melyeket más intézményeknek természetesen megadnak az önkormányzatok. Szólt -a főként vidéki- cigányság körében tapasztalható aggasztó szegénységről. Mezey István Szilágyi Ivánnal vitatkozva leszögezte, hogy minden szülőnek joga van eldönteni, hová íratja gyermekét. Szilágyi Iván egyetértett ezzel, azonban nem tartotta jó gyakorlatnak, hogy sok szülő azért zár ki bizonyos iskolákat, mert ott roma osztálytársai lennének gyermekének. Arra hívta fel politikustársai figyelmét, hogy a problémák konstatálása mellett végre a megoldásokat kellene keresni. „Cigánybűnözés nincsen, de bűncselekményeket elkövető cigányok, oroszok, kínaiak és persze magyarok vannak. Egyes szélsőséges és szégyenyteljes esetek miatt azonban nem szabadna megbélyegezni egész közösségeket”-mondta az ÚG helyi képviselője.

 

A vita 30 perces volt, amely természetesen kevésnek bizonyult a bonyolult és sok részproblémából álló kérdéskör megtárgyalására. Azonban legalább elindult valami párbeszéd ezen a téren, higgadtan és érzelmektől mentesen. Kérdés, lesz a visszhangja, folytatása a vitának?

                                                                                                                                             (Z.K.)

A vita innen tölthető le:

 

http://www.keruletitv.hu/kozosnevezo.html