Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


István, Román és cigányzene a Fradi-pályán

2010.04.25

B-közép helyett kultúra Ferencvárosban

 
Hosszú évek kitartó és rendületlen cigányozása, zsidózása, trianonozása és szurkolói balhéi után egy rendhagyó kulturális rendezvénysorozattal új irányt vehet a FTC. Idén a Ferencvárosi Fesztivál (FEFE) vezető programjait, koncertjeit –a többi nyári rendezvénysorozathoz képest feltűnően olcsó jegyárakkal- a nagy múltú, de mára néhány száz felelőtlen, a stadiont terápiás célokra használó szurkoló miatt lejáratódott Üllői úti stadionban fogják megtartani. Ferencváros Önkormányzata, az FTC Zrt. újító és európai szellemű vezetése és a FEFE szervezői június 11-26 között világszínvonalú zenekarokat, társulatokat vonultatnak fel a Fradi-stadion gyepén. A program felépítése során mind a modern kultúra, mind a hagyományos, népi dallamvilág rajongóira gondoltak: az Experidance-től kezdve a Ghymes Együttesig a hazai kulturális élet számos jelentős és elismert képviselője fel fog lépni.
 
A rendezők a Fradi székházának dísztermében nagyszabású sajtótájékoztatón mutatták be a várható programokat Gegesy Ferenc polgármester, Zubornyák Zoltán igazgató, Gárdos Péter művészeti vezető és a Fradi képviselői részvételével. Személyesen megjelent Román Sándor, Benkó Sándor, Szörényi Örs, Feke Pál, Kaposi Gergő művészek.
 

A programot szándékosan alacsony, megfizethető jegyárakkal (a legdrágább belépő is csak 1990 Ft) hirdették meg, hogy rajongók és futballszeretők minél szélesebb körét megszólíthassák. A Ferencvárosi Fesztivál képviseletében Zubornyák Zoltán és Gárdos Péter elmondták, hogy programjaikkal szeretnék megtölteni a Fradi-stadiont, a hazai futball és Ferencváros új arcát megmutatva. Gegesy Ferenc polgármester üdvözölte, hogy egymásra talált a kerület két szimbóluma: az FTC és a FEFE.

 

 
 
A Ferencvárosi Fesztivál idén is a GyerekARC képzőművészeti pályázattal indul, immár harmadik alkalommal hirdetik meg 6-14 éves fiatalok számára. A téma a barátság és a békés együttélés különböző származású és bőrszínű emberek között. A legjobb nyolcvan alkotást Budapesten, a Művészetek Palotája előtt állítják ki. Fontos rendezvény, mert gyerekeink erkölcsileg és szellemileg még épek (reméljük azok is maradnak!), a média, az indulatpolitika és az „új világ” többségüket még nem ferdítette el. Sokat lehet tanulni tőlük, ezért szeressük, óvjuk, hallgassuk őket és nézzük meg rajzainkat-saját, „felnőttes” hülyeségeink megrögzött ismételgetése helyett.
 
Június 16-án fél 9-től az Experidance „Revans” című Ludas Matyi feldolgozásával nyitja meg kapuit a fesztivál. Az előadáson Román Sándor világhírű táncosai mellett Törőcsik Mari is fontos szerepet kap. A csapat 8 hónapi megfeszített munkával állította színpadra Ludas Matyi, a retro igazságosztó történetét, amelyet 2003. óta Magyarországon és szerte a világon nagysikerrel játszanak. Román Sándor a hazai kultúra egyik legegyedibb és legformabontóbb nagykövete, aki szuperlátványos előadást ígér. A finálédalt Kovács Ákos tolmácsolásában hallhatjuk.
 
Június 17-én fél 9-től a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar „Világhírű klasszikusok” című összeállítása következik, amely a boldog békeidők és a művészi értékekkel is bíró zene ma különösen hiányzó világába repít vissza. A nemzetközileg is elismert zenekart még 1907-ben alapították, Postás Zenekarként, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter engedélyével. 1995-től a ferencvárosi Telekom Zeneházban működnek Keller András művészeti vezetésével-olyan világhírű magyar muzsikusok közreműködésével, mint Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Takács-Nagy Gábor. Előadásukon többek között Mozart, Kodály és Vivaldi műveivel-mindezt a Fradi széksorai előtt. Nem mindennapi műsornak, párhuzamnak ígérkezik.
 
Június 19-én szombat fél 9-től a Gyhmes: Álombálom című koncertjét láthatják az Albert Stadionba látogatók. 1983-ban felvidéki magyar zenészek alapították a zenekart, tagjaik előtte rockot, komolyzenét és régizenét egyaránt játszottak. Közép és kelet-európai népzenei gyökerekből merítenek, hagyományos és mára szinte kihalt hangszerek (brácsa, cimbalom, duda, tökcita) felvonultatásával. Tökös, bevállalós, bátor zenei világú nemzettestvéreink leginkább a világzene (World Music) kategóriájához állnak közel. Japántól-Irakig mindenhová elvitték a modern magyar népzene hírét és az emberek közötti összefogás, tolerancia gondolatát.
 
Június 20-án este héttől a Benkó Dixiland Band, a Boban és Marko Markovic Orkestar és az Old Boys ad közös koncertet. Boban Markovicsék roma tradíciókra építő legendás fúvószenekarának fellépése a Fradi-stadion sokat látott szektorai között páratlan és merész gesztus. Főként olyan békepártinak nagy jóindulattal sem nevezhető környezetben, ahol a cigánysággal szemben eddig csak rasszista megnyilvánulások hangzottak el. Most bizonyíthatnak a szurkolók és igen jól szórakozhatnak azon vendégek, akik szeretik Emir Kustorica filmjeit, Markovicsék páratlan, vérbő és humorban áztatott zenei világát. Marko és Boban, apa és fia együtt vezetik a nagyhírű, Szerbia szép arcát megmutató bandát.
 

A Benkó Dixiland Band a világ egyik legjobb jazz együttese, amely évtizedek óta állandó fellépője a Ferencvárosi Fesztiválnak és szerda esténként klubnapokat tartanak a Pinceszínházban. 1957-ben alakultak, már első lemezük aranylemez, először a szovjet blokkon belül (számos elszakított magyar területet bejárva), majd a 70-es évektől Nyugaton is befutottak. Évente 200-250 koncertet adnak Magyarországon és a nagyvilágban, most jelent meg hetvenedik lemezük. 600 millió néző követi nyomon tv-showműsoraikat és fellépéseiket.

 

 
 
Június 25-én pénteken és 26-án szombaton fél 9-től nagy magyar klasszikussal, az István a Királlyal zár a fesztivál, amelyet a Társulat előadásában hallhatunk. 1983-ban volt a rockopera ős-bemutatója, mely során Bródy János és Szörényi Levente ötvözték a kemény rockot a trendi poppal. Megjelenik benne a populáris zene, a népzene, a gregorián és a hazai zenés színjátszás. Az István a király a kommunizmus alatt erőszakkal elnyomott magyar élet és lélek, szabadságérzés felszabadítója volt, amely fröccsöntött botox-világunkban ugyanolyan aktuális, mint „régen”: István ma is útban van, pontosabban lenne. Jöjjünk el minél többen és álljunk ki értékei: a tiszta, európai és megalkuvásmentes hazaszeretet mellett. Csíksomlyón közel félmillió ember előtt játszottak, mi se maradjunk le! Feke Pál láthatjuk István helyett, aki az eddigi puhány, nyafogó István helyett egy kemény királyt szeretne életre kelteni.
 
Mit üzen máma István példája? Hülye kérdés, nagy királyunk biztos, hogy nem tudna meglenni mai világunkban. Ha mégis, a vallási és nemzetiségi toleranciát, a feltétlen Isten-hitet és a határtalan hazaszeretet tolmácsolná, súgná, de inkább ordítaná fülünkbe.
 

Ránk is férne!

 

 
 
A Ferencvárosi Fesztivál egy része idén is beköltözik a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc Templomba, ahol Handel Messiását adják elő. A Messiás mélyen vallásos mű, amelyben a hívű Handel saját Jézus-vágyának állít emléket. A keresztény kultúra szimbolikus alkotása elértéktelenedett, mindent relativizáló világunkban különösen fontos üzenettel bír. Hiába mellőzték az Európa Unió alapokmányaiból a zsidó-keresztény alapokat, mi nem feledkezhetünk el róluk, őseinkről, hőseinkről, vallási alapértékeinkről.
 
Az idei Ferencvárosi Fesztivál fő üzenete: a megújulás. Új Fradit, új Ferencvárost, új Magyarországot, régi értékek és nemzeti egység alapján.
 
Szilágyi Iván Péter