Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Exkluzív interjúnk Semjén Zsolttal

2009.09.29

„Egyenlő jogokat a vallásos embereknek!”

 

-Még nem volt példa arra, amit a kormány tervezett a nulladik költségvetési verzióban.  Az első szétküldött anyagban több mint 26 százalékkal csökkentették az egyházi támogatást, amely többszörösen meghaladja azt a százalékot, amit a közoktatás egészétől vettek el.  A hitoktatók bérezését nulla forintra redukálták, pusztán ez az elvonás ötezer embert érint és nemcsak a papság köréből! Az egyházakkal kötött szerződésekkel és a hatályos törvényekkel ellentétes módon hozták meg a döntést. A kistelepülésen élő lelkészek jövedelem kiegészítését is nulla forintra  akarták változtatni.

 

Kép A Mazsihisz-t is kőkeményen érintette volna a döntés, a Zsidó Hitközség ezt az állami támogatást –lévén a kistelepüléseken a történelmi tragédia következtében nagyrészt nem működnek hitközségek- a helyi zsidó temetők fenntartására fordíthatja. Ezt a keretet is mindenféle egyeztetés nélkül szüntetné meg a kormány. A műemlék fenntartási keretet pedig felére csökkentették. Megjegyzem, a polgári kormány idején a támogatás a mai tízszerese volt-nyilatkozta lapunknak Semjén Zsolt KDNP elnök.

 

-Balliberális körökből gyakran hallani, hogy nem az államnak kellene eltartania az egyházakat. Tartsák el őket a hívek!-mondja a magas értelmiség.

 

 

-A hívő emberek is ugyanolyan magyar állampolgárok, mint a nem hívők és ugyanolyan jogokkal rendelkeznek. Miközben az 1 százalékos felajánlások száma és az összeg is nőtt,  az egyházak költségvetési keretét csökkentették. Ez az adófizető emberek semmibe vétele. A kérdésére mondok egy példát: én nem szeretem a boxot, de természetesnek tartom, hogy az én adómból támogatják a sportegyesületeket. Nem hegedülök, de helyes a zenekarok támogatása közpénzből. Attól, hogy valaki nem vallásos, nem vonhatja kétségbe az egyházak támogatását.

 

-Mit tett a KDNP ez ellen?

-Balog Zoltán bizottsági elnök úrral tartottunk egy sajtótájékoztatót. Bejelentettük, hogy a Fidesz-KDNP kormány vissza fogja állítani az elvett összeget, továbbá az Alkotmánybírósághoz fordulunk a döntés ellen. Kis zavar volt a kormányban, azon vitatkoztak, hogy itt nulláról vagy csak egy kérdőjelről van e szó… Végül meghátráltak és azt találták ki, hogy a 26 százalékos csökkentésből engednek valamit, viszont a költségvetésben összevonják egy sorba a hitoktatókat, a kistelepüléseken élő lelkészek jövedelem kiegészítését, és az SZJA 1 %-ot és a  műemléki keretet. Aztán ossza el az egyház, ahogy tudja. Ez a politikai trükközés arra irányult, hogy a hitoktatók ne a minisztérium, hanem a püspökség kapuját verjék. Át akarták tolni a felelősséget. Az egyházak képviselői ezt az alkotmányos nonszenszet nem fogadták el, hiszen külön kategóriákról van szó, nem lehet egységként kezelni őket.

 

-Végül milyen megoldás született?

-Fellépésünket és az egyházak tiltakozását követően sikerült elérni, hogy 90 %-ban hagyták a kistelepüléseken élő lelkészeknek, a zsidó temetőknek és a hitoktatóknak járó összeget. Viszont úgy néz ki, hogy a műemléki keretet eltörölték.

-Ez milyen épületeket érintene?

-Templomokat, imaházakat, zsinagógákat. Miközben az állami műemléki keretből az egyházi tulajdonú műemlékek ki vannak zárva, az állam nem akar pénzt adni az egyházi műemlékek fenntartására. Ezek fenntartása nem hitbuzgalmi feladat, a nemzeti építészeti örökséghez számítanak, amelynek fenntartása az állam kötelessége. Lenne. Az épített örökség tekintetében nem lehet különbséget tenni a Parlament épülete, a Halászbástya és a Dohány utcai zsinagóga vagy a Mátyás-templom között!

 

-Vallási funkciójukon túl fontos idegenforgalmi szerepet is betöltenek ezen épületek. Szerepük, működésük csak jelképes vagy konkrét bevételt jelentenek az államnak?

-Idegenforgalmi bevételt hoznak, amelyet az állam és az önkormányzatok kapnak meg. Az ide érkező turisták nemcsak idegenforgalmi adót fizetnek, hanem nálunk ebédelnek, vásárolnak és költik el pénzüket.    

-A sokat emlegetett Nyugaton, hogy finanszírozzák ezeket az épületeket?

-Két megoldás van: megkapja az egyház a fenntartásukhoz szükséges támogatást vagy ők is ugyanúgy pályázhatnak műemléki fenntartásra. Ehhez tudni kell, hogy a nyilas, majd kommunista diktatúra alatt az egyházaktól elvették azokat az épületeket, vagyontömeget, amelyből fenntarthatták magukat.

 

-A fenti műemléki szabályozást mióta jellemző?

-2002. óta egyre durvuló mértékben zárják ki a különböző pályázati lehetőségekből az egyházi intézményeket. A Medgyessy-kormány idején még csak kis mértékben vontak el tőlük, Gyurcsányék idején tetőzött ez az egyházellenes tendencia. Számos pályázati lehetőségből ki vannak zárva az egyházi iskolák például a világi intézményekkel szemben tornaterem építésre nem pályázhatnak, és az uniós ügyekben is háttérbe vannak szorítva a mai Magyarországon.

-Ez minden egyházra vonatkozik?

-Mind a négy történelmi egyházra, az egyházakat érintő diszkrimináció abszolút ökumenikus. Ha vallásos, akkor ütik… Csak néhány példa: a kollégiumi, tankönyv, gyermekétkeztetési és egyéb támogatások ügyében az évek során változó módon, de több-kevesebb mértékben ki vannak zárva az egyházak. Ezek egyenként nem jelentenek nagy összeget, de összességükben nagyon durvák.

-Ez alkotmányellenes, hogy történhet meg mégis?

-A kormánynak az a stratégiája, hogy évről-évre hoznak egyházakat sújtó döntéseket, amelyeket vagy a költségvetési törvényben vagy ehhez kapcsolódóan más törvénycsomagok részeként terjesztenek be. Január elsején lépnek hatályba. Ekkor mi elkészítjük alkotmánybírósági beadványunkat, de az AB csak október-november folyamán hirdet ítéletet. Ezek nekünk adnak igazat, a kormány viszont arra hivatkozik, hogy a hatályos törvény már végrehajtásra került. Hiába ítéli el a törvényt az Alkotmánybíróság, ha a költségvetést már végrehajtották. Elvileg igazat adnak nekünk, de az egyházak tartozását sosem fizetik vissza. Százmilliárdos összegről lehet szó összességében, amit nem az egyháztól vettek el valójában, hanem azoktól a gyerekektől, akik például református vagy izraelita iskolába, kollégiumba jártak.

 

-A vallásos emberek miért nem emelik fel hangjukat? Megtehetnék.

-A vallásos lelkülettől távol áll, hogy a hívek az utcára menjenek és tüntessenek. Volt egy ilyen megmozdulás az egyházi iskolák védelmében, de tényleg nem jellemzőek. Súlyos probléma, hogy egyfajta vallásellenes érzület, propaganda is érzékelhető.

-Vannak erre konkrét bizonyítékaik?

-Nyilvánosságra került egy levél, amelyet Göncz Kinga akkori esélyegyenlőségi miniszter írt Gyurcsány Ferencnek: „Nem kívánatos, hogy további egyházi iskolák és intézmények jöjjenek létre.” Ez volt a lényege. Ezért különböző adminisztratív fékeket javasolt beépíteni a költségvetésbe. Hangsúlyozom, az esélyegyenlőségi miniszter javasolta a vallásos emberek diszkriminációját!

 

-A levélnek és nyilvánosságra kerülésének lett valami következménye?

-Nem, sőt a miniszter nyíltan felvállalta tipikusan szekularista álláspontját. Ez magában nem lenne bűn, joga van a véleményéhez, de esélyegyenlőségi miniszterként nem támogathat diszkriminációt. Akit a Zsidó Kórházban műtenek, ugyanolyan magyar állampolgár, mint akit a János Kórházban. Miért kellene többet fizetnie utána!?

 

 

Kép

-A Bajnai-kormány óta mennyit változott a helyzet? A fiatal szocialisták is így viszonyulnak az egyházakhoz?

-Náluk egyáltalán nem jelenik meg az egyházpolitikai szempont, nincs bennük ideológiai tartalom. Nem ezekben a dolgokban, nem elvekben gondolkoznak. Az SZDSZ bizonyos politikusai, például Magyar Bálint és Göncz Kinga viszont kifejezetten és tudatosan egyházellenesek voltak. Magyar Bálint minisztersége idején számos provokatívan egyházellenes lépést hozott. Például megtámadták a Református Egyházat, mert nem voltak hajlandó lelkészi-teológusi diplomát adni egy olyan hallgatójuknak, aki homoszexuális aktivistaként egyháza álláspontjával szembeni nézeteket népszerűsített. Ilyen szempontból meg lehetne támadni a Katolikus Egyházat is, hogy miért gátolja meg papjait abban, hogy házasodjanak. Vagy a Zsidó Felekezetet, hogy miért nem ehetnek hívei disznóhúst. Ezzel a kifordított érveléssel egy baj van: az egyházak senkit sem köteleznek arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk-ez szabad választás kérdése. De az identitáshoz való jog nem vehető el valamiféle „esélyegyenlőségre” hivatkozva.

 

-Az SZDSZ új vezetése nyitni szeretne a hívő emberek felé? Lát esélyt, valós akaratot erre?

-Remélem, hogy sikerül keresztülvinniük. Retkes Attila bocsánatkérése a magyar társadalom felé lehetősét ad arra, hogy az SZDSZ visszatérjen rendszerváltó hagyományaihoz. Nem hiszem, hogy a hazai liberalizmusnak a drogliberalizáció népszerűsítésében kellene kimerülnie. Drukkolok Retkes Attilának, bár nem hiszem, hogy az SZDSZ devianciáit és korrupciós ügyeit sikerülne elfeledtetni a magyar társadalommal.

 

A legfontosabb, hogy az egyházak elleni diszkrimináció tűnjön el a politikai célok közül. Mi semmi mást nem kérünk, csak egyenlő jogokat vallásos és nem hívő embernek egyaránt!

 

Sz. Péter