Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szarszag és szexi olvasók

2010.01.04

Privatizálják a könyvtárakat!

 

Magyarországon könyvtárba járni a remény és a hit próbatétele. Sok türelem és acélidegek kellenek hozzá. Még a legnagyobb fiókokban is csak matematikai esélye van annak, hogy az olvasó megtalálja a keresett könyvet. Főként, ha szíve választottja tankönyv vagy sikerkönyv.

Idei első utam a permanens felújítás alatt lévő, egyre futurisztikusabb alakzatokat öltő Kálvin térre vezetett. Végre megnyitották az aluljáró könyvtár felöli kijáratát. Szinte meglepett, hogy nem kellett túlélőversenyt játszva átszambáznom az Üllőin a másik lejáróhoz. Az új rész túl szép és zavarba ejtően modern a magyar aluljáró átlaghoz képest: jelenlegi állapotában egy űrsikló kifutójára hasonlít, de még bármi lehet belőle. Csak a tömeg és a kéregetők állandóak. 

Kép A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fővárosunk egyik népszerű meeting pontja. Nagyjából minden korosztály és társadalmi réteg látogatja, a titkárnőképzők kikent-kifent, divatbuzi és javíthatatlanul buta népétől a hajléktalanokig. Rendes dolog a könyvtár vezetésétől, hogy nem tiltják ki őket, főként ilyen hideg időkben. Magyar életkép: a vizsgáikra szorgalmasan magoló vagy legalábbis úgy tevő diákság mellett minden emeleten feltűnik legalább egy szakállas, igen büdös bácsika-a kényelmes, puha hotelekben hortyogva vagy éppen szépirodalmat olvasva. Rengeteg művelt ember került utcára és kénytelen itt meghúzni magát-miközben bunkó és arrogáns kopaszaink százmilliós villákban és házi jacuzzikban pihegnek. 
Megjegyzem, a csövesek sokszor ezerszer kultúráltabban és csöndesebben elvannak, mint a telefonjaikon lógó és olvasótermekben hangosan dumáló egyetemisták.

Közkönyvtárunkba belépve meglepő látvány fogad.Hatalmas csődület, néha pogozásba áthaljló sorbanállás és erőteljes szarszag terjeng. Mindenki visszatartja a lélegzetét, a közeli büféből kétségbeesett arcok figyelnek ki és keresik az "illat" forrását. Később felfedezem, hogy nem a WC romlott el, hanem csak egy rosszul megválasztott tisztítószer a hibás. Mindenesetre felmenekülök a "Szabadpolc" elnevezésű részbe, ahol tényleg szabadon lehet válogatni, mármint, ha lenne miből. A kínálat hiánya lehangoló, minden jó könyv kivéve. Csak a Kádár-korszakból ránk maradt, vastag, de unalmas kommunista remekművek és az idegennyelvű könyvek nem kellenek senkinek. 

A diákok csak tanulni járnak be, meg ismerkedni. Az "Ervin" csinos lányokban simán lekörözi a francia riviérát. Tanulás közben, ha lankad a figyelem és harcikedv, elég felpillantani egy kicsit! Az elénk táruló látvány lepipál bármilyen energiaitalt, ugyanis a központi könyvtár maga egy huri-klán. Ilyen lehet a muszlim túlvilág, csodálom, hogy még nem alakították át az épületet mecsetté. Majd népszavazzunk erről is! Legalább ebben beérhetjük Svájcot.
Könyv-téren viszont katasztrofális a helyzet, szinte semmi újat és jót nem lehet találni. Ezután nincs miért csodálkozni, hogy nem olvasnak az emberek. Megvenni a méregdrága újdonságokat nem tudják, kivenni őket pedig eleve reménytelen próbálkozás. Mindez nem a könyvtárosok hibája, ők megteszik a magukét. Ki is vannak az idegeik-persze ehhez a sokszor hülye és mindig türelmetlen olvasók közreműködése is szükséges. 

Kép

 

Meg egyébként is, hogy tarthatnák a versenyt és miből vennének új könyveket, ha nincs pénzük még épületeik fenntartására és rezsijére sem!? Az új könyvek többségéért nekik is fizetni kell. Felmerül a kérdés, miért nem lehet bevonni a magántőkét? Ja igen, mert "a kultúra nem eladó!" A népszavazáson kiderült, hogy az egészségügy sem-ennek a levét isszuk azóta is. Mi a jobb: az olcsó, de igénytelen, vagy a fizetős, de minőségi szolgáltatás? 

 

Kereslet lenne könyvtárakra, diákok, tanárok és olvasó emberek mindig lesznek. Ha nem örömből, akkor kényszerből, de életében mindenki kénytelen betérni egy könyvtárba. Olyan könyvtárakat kellene csinálni, ahová vissza is jönnek. Ahol nemcsak egy példány van a keresett könyvekből. Ahol nemcsak gyűrött és összekevert újságokat lehet olvasni. Ahol kétszáz egymáson taposó emberre nemcsak egy idegösszeomlás szélén álló ruhatáros jut.

Kellemes környezetet és gyors kiszolgálást nyújtó magán könyvtárakkal sokkal több embert vissza lehetne hódítani az olvasáshoz. 

 

Szilágyi Iván   
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.