Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új parkok épülnek Ferencvárosban

2009.09.18

                                            Új parkok, sétányok Ferencvárosban

Az 1990-es évek elején a Középső Ferencváros sok szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetű kerületrészek közé tartozott, különösen a zöldterületek hiánya és a meglévők áldatlan állapota miatt. A kerület megújításának egyik legfontosabb célkitűzése lett a zöldterületek arányának növelése a közterületeken és a tömbházak belsejében. Ferencváros kétszáz éves történetében egészen a rendszerváltásig tudatosan nem hoztak létre parkokat, jelentős zöldterületekkel rendelkező tereket – a József Attila lakótelep kivételével.

Mára alapvetően megváltozott a helyzet és belső-ferencvárosi betondzsungelt leszámítva (amit azért a Nehru part, a most felújításra kerülő Markusovszky park zöld foltjai és a Ráday utca forgalomcsillapított, zöld növényekkel beültetett sávja enyhít, barátságosabbá, élhetőbbé tesz) a kerület minden más részén megnőtt a zöld területek aránya.

 Összesen 1 2000 000 négyzetméternyi zöld terület van a kerületben, amelynek közel felét a József Attila lakótelep parkjai, erdői teszik ki. Az erdők a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében vannak.

A leglátványosabb fejlődést kétségkívül Középső-Ferencvárosban érte el az önkormányzat, ahol új sétányok, parkok, átjárók létesültek.

A rehabilitáció által nem érintett Vágóhíd utcában és környékén a Haller park nagy tömbje révén szintén jelentős zöld terület található.

A MÁV Aszódi úti lakótelepe sajnos ebből a szempontból is le volt maradva-bár az elmúlt tíz évben ott is megindult a fejlődés. Megújult az Aszódi úti park játszótere, a Nyolc házak udvara a Gyáli út 15 . előtti zöldterület. Műfüves sportpálya és felújított játszótér létesült a Váltó közben.

A Középső-Ferencvárosban, a Ferenc körút-Üllői út-Haller utca-Mester utca által határolt rész városmegújítási akciójában érte el az önkormányzat a leglátványosabb eredményeket, amelynek fontos eleme a parkok, kertek kialakítása. Az 1980-as évek végén megkezdett rehabilitáció folytatásával három tömbben létesített az önkormányzat védett lakókerteket, ún. közös zöldterületeket. A régi telekviszonyok átrendezésével, a tömbök belsejében lévő toldalék építmények, kerítések lebontásával szabaddá tett területeken jöttek létre a csendes, nyugodt kertek, kis játszóterekkel, pihenésre alkalmas meghitt részekkel. A rehabilitációs terület központi tere a Ferenc tér, melynek megújítása az Európai Unió pályázati támogatásával vált lehetővé. A teljes bekerülési költsége a kapcsolódó utcákkal együtt közel félmilliárd forint volt. A téren összetett funkciókat kellett megvalósítani. A legkedvezőbb megoldás megtalálását ötletpályázat segítette elő. A századfordulós hangulatot idéző pavilonok kulturális, szórakoztató lakossági rendezvények fogadását szolgálják. A "bálna", ahogy a köznyelv nevezi a mesterséges vízfelületeket, a mikroklímát hivatottak javítani a megőrzött értékes és az újonnan telepített fákkal együtt. Ha már saját tengerünk nincs, legalább bálnánk van, bár a sajátos kinézetű, hupikék domborulatokról mindenkinek más jut eszébe. Köztéri rosach-teszt.   

Kép

Kovács István ferencvárosi főkertésszel az általa végzett feladatokhoz képest miniatűr és ennek megfelelően túlzsúfolt, Üllői úton lévő  irodájában beszélgettünk:

„Korábban a Gyümölcstermesztési Kutató Intézetnél dolgoztam, ahol gyümölcstermesztéssel és faiskolai szaporítóanyag előállítással foglalkoztam. Jelenlegi feladatom több hivatali munkával jár, szakmai feladataim pedig a parkfenntartással kapcsolatosak. 57 éves vagyok, okleveles kertészmérnök végzettséggel, 5 gyermekem van és annak ellenére, hogy nem a kerületben lakom nagyon sok kerületi lakossal kerültem kapcsolatba munkám során. Számos visszajelzést, javaslatot kapunk tőlük, amelyek sokszor keresztezik egymást. Az egyik kutyafuttatót szeretne a másik több játszóteret és nekünk kell igazságot tennünk... Lehetetlen minden kérésnek egyszerre megfelelni”-mondja Ferencváros főkertésze, aki rendszeresen és szigorúan ellenőrzi a kerületi parkokat: „Pillanatnyilag 6 parkfenntartóval állunk kapcsolatban, közéjük tartozik a közhasznú munkásokat foglalkoztató, ferencvárosi FESZOFE Kft. is. (Kerületünk unikális szervezeti egysége-már-már pesti fogalom és legenda. a szerk.) Minden feladatot, munkát megpályáztatunk és a legkedvezőbb árajánlatot fogadjuk el. A parkokat fenntartó vállalkozókkal hetente végigjárjuk az általuk fenntartott zöldterületeket. Rugalmas keretszerződéseket kötünk velük, az általuk elvégzendő munkákat nagyban befolyásolja az időjárás és a lakossági bejelentések-amelyeket mindig próbálunk figyelembe venni. Nagy mértékben próbálunk kedvezni a gyerekeseknek, új játszóterek létrehozásával. Az Európai Unióba való belépés miatt le kellett cserélni a játszószereket, más kerületekben ezzel még nem végeztek vagy játszótereket zárták be, míg nálunk újakat alapítunk.

                                                    Új park a tömbház helyén

A Lenhossék utca-Márton utca-Tűzoltó utca által által határolt Kerekerdő Parkban például egy lebontott tömbház helyén nem új irodaházak emelkedtek, nem a nyereségre törekedett az önkormányzat, hanem egy közpark létesült. Egy olyan környezetben, ahol korábban csak lerobbant házak voltak. Új park még a Tűzoltó utcában lévő Salkaházi Park, amely szintén egy lebontott ház helyén épült fel.

Sétálóutcáink egészen a Ferenc térig terjednek ki, ahol kulturális rendezvények tartásához egy kis színpadot is létesítettünk.

-Mi lesz a rossz állapotban lévő, lepusztult és szagos élményt nyújtó Markusovszky parkkal?

-Korábban azért nem áldozott rá az önkormányzat, mert nem a mi tulajdonunkban volt. A teljes parkot át fogjuk alakítani új burkolatokkal, utcabútorokkal, modern játszótérrel, pingpongasztallal, műfüves sportpályával. Gondolnunk kellett a kutyásokra is, kialakítunk egy kutyafuttatót és lesz nyilvános WC is. Bár ezek kihelyezése nem egyértelműen kötelező, mi azért minden újonnan épülő parkunkban létesítünk ilyen illemhelyeket vagy bérelünk mobil WC-ket. Három-négy év alatt fogjuk felépíteni a Markusovszky parkot.

-Miből finanszírozzák mindezt?

-A tér felújítása előzetes becslések szerint 300 millió forintba fog kerülni, ennyi pénzünk nincs, de környezetvédelmi bírságokból (a Csatornázási Művek a szennyvíztisztitó hiánya miatt évente körülbelül 60 milliós bírságot fizet a kerületnek, mert tísztitatlanul beleengedik a szennyvizet a Dunába) és pályázatokból próbáljuk meg előteremteni a pénzt.

                                          Kitört facsemeték, összetört paddeszkák        

-A lakók mennyire figyelnek oda parkjainkra?

 Kép

-A József Attila lakótelepen a közterületeket nagyrészt a helyi lakosok használják, de a belvárosi területeken nagy az átmenő forgalom és vannak olyan garázda emberek akik szándékosan, csak a pusztítás kedvéért tesznek kárt... Kitörik a kis facsemetéket, összetörik a paddeszkákat, lerángatják a szemetes kosarakat. (Közterületi gumiszoba. A szerk)

-Ezek bűncselekménynek számítanak és sikerül elkapni az elkövetőket?

-Áh, 20 ezer forint alatt a rendőrség nem is foglalkozik velük és átküldi az ügyeket az önkormányzatnak. Parkjaink megvédéséért nemrég alapított az önkormányzat egy Parkőrséget, akik rendszeresen járőröznek, de az elmúlt években még sajnos egyetlen tetten ért és elkapott garázdáról sem értesültem. Egyébként minden nagyobb parkot reggeltől-estig őriznek (ennek szükségessége jellemzi a magyar közállapotokat és egyes embertársaink szellemi szintjét, agyi felépítését. a szerk.) és naponta küldenek jelentéseket nekünk, hogy hol történt probléma és milyen lakossági kérések vannak.

Kép -Mi lesz a legendás Mester utcai fasor sorsa?

-Ez egy fővárosi kezelésű terület, amelyet a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Ügyosztálya felügyel és a FŐKERT RT tartja fenn. Néhány évvel ezelőtt a kerületi önkormányzat anyagilag is beszállt a fasor megújításába, ennek keretében helyeztük ki a fákat körülvevő védőkorlátokat, mivel sok autós ráparkolt törzsükre. Összetaposták a talajt és így az esővíz nem tud befolyni.

Tudom hogy ez sok lakónak nem fog tetszeni, de ez egy elöregedett fasor, amelynek meg vannak számlálva a napjai. Szakmai szempontból már most is indokolt lenne új fák ültetése, de az emberek felháborodása miatt senki sem mer hozzájuk nyúlni. Példaként az Andrássy út platánfáit már kivágták és egy gyönyörű, új fasor került a helyükbe.

 

                                               Korlátolt gazdik és repülő kutyák

-Mi a helyzet a kutyatartókkal, jó sokan vannak.

-A frissen ültettet facsemetéknek nem jó a kutyavizelet és ürülék. A játszótereket igyekszünk mindenütt bekeríteni, egy 80 centis jelképes kerítéssel, hogy a kutyások lássák: hol a határ. Egy intelligens ember ebből látja, hogy kutyának ott nincs helye.

-Sok „kreatív” lakótársunkat ez nem zavarja. Ferencvárosban járva gyakran látni „repülő kutyákat”-a gazdik ugyanis be szokták emelni a kerítésen keresztül, a játszótérre az „ebecskéket”.

-Vannak ilyen lakók is, nincs érzékük ahhoz, hogy nem lehet a gyerekeket és a kutyákat együtt sétáltatni...

A parkfenntartás mellett hatósági feladataink is vannak fakivágási és pótlási ügyekben, valamint növényvédelmi kérdésekben, különös tekintettel az allergiát okozó gyomok, köztük a parlagfű kötelező irtására. Ha lehet, nem bírságolunk, először csak figyelmeztetünk. Mivel Ferencváros területén nincsenek mezőgazdasági területek, a parlagfű a legritkább esetben fordul elő kerületünkben. A lakosok ezt nem tudják és rendszeresen kapunk bejelentéseket, hogy parlagfüvet véltek látni. Az élelmiszer lánc törvény és helyi önkormányzati rendeletünk alapján először felszólítjuk a telek tulajdonosát a kötelező gyommentesítésre. Amennyiben az előírt határidőn belül nem teljesítik, közérdekű kényszer kaszálást rendelünk el, melynek költségeit a tulajdonossal utólag megfizettetjük.

Kép Nagy büszkeségünk a József Attila lakótelep, ahol a Városrészi Önkormányzat és a lakók kitűnő együttműködő kapcsolata is segíti parkfenntartási munkáink végzését. A 60-as években történtek az első parkosítások. Ott lakott a FŐKERT legendás igazgatója Radó Dezső, aki személyesen felügyelte a növénytelepítéseket és ennek köszönhetően egészen különleges -más közparkokban nem ültetett- növények is megtalálhatóak. Ugyanakkor sok gond van az azóta elöregedőben lévő nyárfákkal, melyek hatalmas lombfelületükkel egész éven át tisztítják a városrész levegőjét, azonban száraz ágaik a napjainkban gyakori erős szélviharok során letörve kárt tehetnek az alattuk parkoló gépkocsikban, akár személyi sérülést is okozva. Vattaszerű termésük, mely a téves hiedelmekkel ellentétben allergiát nem okoz, sok bosszúságot vált ki az ott lakókban. A beteg, sérült fákat fokozatosan kivágjuk, és a nyárfák helyett egyéb, a városi körülményeket jobban tűrő fafajokat telepítünk.

Szilágyi Iván Péter