Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ghymes: hazaszeretet és humor a Fradi-stadionban

2010.06.13

Nagyobbik Magyarországunk világhírű zenekara, a Ghymes is fellép a Ferencvárosi Fesztivál (FEFE) keretében az FTC Albert Stadionjában. A Ghymes együttes Szarka Gyula vezetésével olyan szlovákiai magyar zenészekből alakult a Nyitrai Pedagógia Főiskolán 1983-ban, akik előtte rockot, komolyzenét, „régizenét” játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek számukra a tisztítótüzet jelentették. Lassan a népzenei elemek alkotói elképzeléseikhez simultak és megszületett a "GHYMES ZENE". A ritmusok még feszesebbé, keményebbé váltak, a hagyományos népi hangszerek mellet (hegedű, brácsa, cimbalom, duda, bőgő, lant, koboz, tökcitera, tárogató) előkerült a szaxofon, a dobfelszerelés, improvizációk készültek és anélkül, hogy észrevették, vagy akarták volna, belekeveredtek az ún. WORLD MUSIC kategóriába.


Kép

Gyereklemezeket is kiadnak, mindig is együtt éltek és zenéltek a magyar fiatalsággal. Koncertjeik volt gyermekei, ma már saját családjukkal jönnek. Generációs hagyományt sikerült kovácsolniuk.

A "Ghymes zene" magyar, valamint közép- és kelet európai népzenei gyökereken táplálkozik. Ars poeticája a muzsika egyetemessége. Zenéjük azt keresi, hogy miben hasonlítanak az emberek egymáshoz s nem azt, hogy miben különböznek. Emellett büszkék magyar gyökereikre, amelyek megismerését a mások felé való nyitottság alapjának tartják. Forradalmi, szép gondolat Szarka Tamástól:

„Csak úgy tudjuk el- és befogadni mások kultúráját, ha a magunkét is ismerjük és szeretjük. Itt élünk, a Kárpát-medencében, csodálatos népzenei és néphagyományaink vannak, amelyekkel meg kell ismerkedni.”

Ezt a hasonlóságot mindig meg is találták, valahányszor megszólaltak, példa erre a hasonlóan meleg és szeretetteljes fogadtatás a teljesen különböző kultúrájú és életvitelű emberek részéről (pl. Japán, Irak, Jordánia, Finnország, USA, Kanada). A zenekar vallja, hogy az abban a pillanatban megszólaló ÉLŐ muzsika energiája, varázsa a feltétele és záloga sikereinek. A Ghymes együttestől zenét kért és kapott már a Budapesti Nemzeti Színház (Szent Péter esernyője 1996) és a Komáromi Szabadtéri Színház (Életeink 1995), a Tanztheater Wuppertal - Pina Bausch (2000).

2000-ben a Ghymes együttes a több tucat koncertje mellett, két nagyon jelentős rendezvényen is bemutatkozott: a hannoveri EXPO 2000 Világkiállítás Magyar napján és Budapesten az  augusztus 20-i központi rendezvényen (A budapesti Batthány téren a tüzijáték után).

Több tucat elismerést kaptak, többek között Kodály Zoltán-díjat, Kemény Zsigmond-díjat, Hamvas-fürt borászati díjat és Magyar Örökség-díjat a fiatalság erkölcsi, szellemi neveléséért. Büszkék magyarságukra, de nem szlovákoznak: sokkal inkább a közös pontokat keresik. A békét, közös nyelvet keresik, de nem maradnak csendben jogsértések láttán.

Osztoznak a magyar nemzet gyászában és örömében, felléptek a Kaszás Attila-díj átadásán, méltón megemlékezve a fiatalon elment felvidéki színészzseniről. Zenéltek már az Esti Showderben és Szőke András-Badár Sándor „Dunaszőkítés” című two-men-showjában. Rendszeres vendégei az RTL Klubnak, a Lánc Híd Rádiónak és a Hír TV-nek, de munkásságukat az ÉS is elismeri.

Nyári Ghymes táboruk messzi földön híres. Nemzeti és vallási ünnepeinkről egyaránt megemlékeznek, külön dalokat és dalszövegeket szentelve jeles napjainknak.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére nagysikerű koncertsorozatot adtak SZERELMES SZABADSÁG címmel-teljesen új megközelítésben bemutatva a hazaszeretet témáját.

 

Koncertjeik vendége volt többek között Keresztes Ildikó, Dörner György, Zsuráfszky Zoltán, a Honvéd Táncszínház és Trill Zsolt (a debreceni Csokonai Színház színművésze) volt. Ghymesék nemcsak sztárokat, celebeket hívnak, számukra az értékőrzés a lényeg. Bőrükön érzékelik a velünk élő szabadsághiányt:

 

„Azt hisszük, a szabadság messze van, magasan repül a bizonytalanság, a veszély, az ígérgetés drága világában, ahol nagy a sírás és nagy a nevetés.
Milyen öregek is vagyunk, ha elfelejtettük már, hogy vele születtünk, csak óvatosságból előre küldtük, ő a holnap és szerelmes belénk. A „SZERELMES SZABADSÁG“.
A fiatal élet meri csak visszahívni, mert a legnagyobb bátorság kell ahhoz, hogy a magunkévá tegyük, mert halálosan szép. 1848 március idusán mi magyarok ezt megint megtettük, ritka pillanat volt, már nem a szavak, csak az ének tudja felidézni igazán.
Énekeljük együtt a bátorság ünnepét.“

Kép

Elismertségüket és népszerűségüket mutatja, hogy jubileumi koncertjüket a Papp László Sportarénában tarthatták meg és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is vendégeskedtek. Huszonöt éve működnek és szinte mindenütt teltház fogadja őket, lemezeik arany, de inkább platina fokozatot érnek el és a nemzetközi világzenében is jegyzik együttesüket.

Felvidéki magyarokként tekintenek magukra, akik csak a papírjaik szerint szlovák állampolgárok. A várható retorziók és a fasisztoid szlovák kormány haragja ellenére, bátran kritizálták a gyalázatos és kirekesztő szlovák nyelvtörvényt:

„Nincs jó hatással senkire sem a nyelvtörvény. Ha korlátokat szabnak és korlátok közé akarnak beszorítani, azt nagyon nem szereti senki. Márpedig úgy érezzük, hogy bizony ez így van. Mindenképpen megalázó, hogyha az anyanyelvünket akarják úgymond kordában tartani, és meghatározzák, hogyan, mikor és milyen módon beszéljünk. Nevetséges is, hogy ilyen törvényeket hoznak, mert nem ezzel kellene igazából foglalkozni. Gusztustalan az egész szerintem”-nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Szarka Tamás Ghymes alapító.

A Ferencvárosi Fesztivál alkalmából Álombálom című Ludas Matyi feldolgozásukat hallhatjuk. Kis ízelítő, hangulatjelentés a korong bemutató koncertjéről, amelyet BS-ben tartottak és régi barátjuk: Fábry Sándor volt a konferanszié.

Kép

„Szarka Tamás és Szarka Gyula csipkelődő, mesélgető átvezetői kellemes hangulatot biztosítottak. A második részben hallhattuk a Vágyalkut, a zenekar Regélt, és természetesen a mostani album címadója sem maradt el. Zárásként a publikum tetszését kifejezve egy ráadásszámra vissza is tapsolta a Gyhmest, aki a Duna himnuszának írt dalt, a Kézfogást játszotta el.”

A dalokban nagyon meghatározóan vannak jelen a különféle ütőshangszerek, és a szaxofon is számos felvételben felbukkan, amely tovább színesíti a hangulatot. Áradó, magukkal ragadó, erőt sugárzó, kalandra hívó zenék ezek, olyan szövegekkel, sokkal inkább versekkel, amelyek szépségesek, és rengeteg a szimbólum bennük.

Szilágyi Iván Péter

Forrás: www.ghymes.hu, Magyar Hírlap, www.dunatv.hu, www.szoljon.hu 

Következő koncertjük:

http://fe-fe.hu/index.php?option=com_frontpage&Itemid=39