Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zenélés nélkül meghal a cigány

2010.08.25

Cigányzene mint közmunka

KépBura Sándor a Ferencvárosi Cigányzenekar vezetője 6 éves korában kezdett el hegedülni: "Magyarország egyik leghíresebb zenész családjából származom, az 1700-as évekig vissza tudom vezetni a családfámat. Minden rokonom muzsikus volt."

-Sokáig dolgoztam külföldön és közel 20 éve lakom Ferencvárosban. Édesapámnak és édesanyámnak 1942-ben a Bakáts téren volt az esküvője. Bura Károly a Ráday utcában lakott, tősgyökeres ferencvárosiak vagyunk.

-Külföldön merre járt?

-Bejártam az egész világot: 1984-ben elhagytam az országot. Hollandiában, Belgiumban, majd Kanadában éltem. Mikor a 90-es évek elején hazatértem, nagybátyám Bura-Kovács Sándor mellett voltam társprímás, utána Járóka Sándorral muzsikáltunk a Vigadóban. 2002 óta nem volt bejelentett állásom. Ekkor jött az ötlet, hogy csináljunk egy IX. kerületi roma zenekart, a kerületben nagyon sok az állástalan, de elképesztően tehetséges és képzett muzsikus. Mellénk állt az önkormányzat.

-Miből áll a repetoárjuk?

-Nagyon tág és sokszínű Brahmstól Bartókig és  Kodályig, játszunk világzenét és népzenét is. Kiváló muzsikusaink vannak. Felvételük kritériuma az volt, hogy kerületi lakosok legyenek és együttműködjenek a munkanélküli irodával és az önkormányzattal. Az "Út a munkához" kormányzati program keretében 95 százalékot fizetett az állam és 5 százalékot a Ferencvárosi Önkormányzat.

-Miért jó ez a kerületnek?

-Ferencvárosi tehetségek kapnak munkát, publicitást, rendszeres jövedelmet. Cserébe fellépünk a kerület rendezvényein, fesztiváljain. Mindenhol ott vagyunk! 

Élet és -értékmentő volt az önkormányzat segítsége és az, hogy a Ferencvárosi Művelődési Központban próbálhatunk. A cigányzene sajnos megszünt Magyarországon, az elviselhetetlen mértékű bürokrácia az élő zenét is tönkretette. Nem a közönség fordult el tőlünk, hanem a hivatalok. Ha elmegy a "szállodasorra" vagy bármelyik vendéglátóhelyre, nem találhat már roma zenészt. Pedig a rendszerváltás előtt közel 10 ezer muszikus volt! 

Kulturális szempontból is kiemelt kerületnek számít a Ferencváros, a Bakáts tér, a Ráday utca és a Lónyay utca. Minden rendezvényen fellépünk, segítünk. A zenélés mellett örömmel vállaljuk a gyerekek tanítását is.

 

-A fiatalok mennyire nyitottak a zenélés felé?

-Nagyon magas szinten űzik a klasszikus zenét, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járnak, érmeket és ösztöndíjakat nyernek. Különböző országokban és neves zenekarokban játszanak. Magyarországon sajnos márcsak a világhírű 100 tagú Cigányzenekarba mehetnek. A privatizáció miatt a vendéglátóiparban nem tudtak, akarnak alkalmazni bennünket.

A 100 tagú Cigányzenekar szerte a világon tízezrek előtt játszik, érezhető igény van a muzsikánkra. Reméljük, hogy vissza tudjuk állítani a cigányzene becsületét. Újra népszűrűvé kellene tenni az élőzenét. "Paprika, gulasch, cigájne muzik"-Magyarország legerősebb jelképei, brandjei között van a cigányzene.

-Az EU támogatja a cigányzenét?

-Nemsokkal jobb a helyzet, ott sincs lehetőség... Jó példa erre az éttermekben a No smoking-táblák kötelező kihelyezése. Az egészséget védeni kell, de az is tény: a cigányzene és a dohányfüst együtt járnak.

-Mit jelent egy cigányzenésznek, ha nem tud dolgozni?

-Egyenlő a halálos ítélettel, felőröl a tétlenség. Apáink, nagyapáink, dédnagyapáink mind muzsikáltak. Budapest régen az élőzenéről és szórakozóhelyeiről volt híres, mára teljesen eltűntek. (Tarlós István figyelmébe!) 

Bura Sándor és családja a kerület büszkeségei és nemzetközi szinten is elismert képviselői.

Elkötelezett, hagyományaikhoz hű magyar cigányembereknek köszönhetően magyar nemzeti dallamok csendülnek fel a világ minden részén: "Aki a magyar nótát szereti rossz ember nem lehet!"-zárja interjúnkat a nyájas mosolyú, egy jó poénra mindig kapható Bura úr. És igaza van.

Gépzene helyett igazi muzsikát!

Szilágyi Iván Péter