Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Férfiszerelem és háborúellenesség a Pincében

2010.02.24

Pöpec, kortárs himnusz a férfiszerelemről 

A Színház- és Filművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában aktuális és kényes témákat bátran, de leheletfinom eleganciával kezelő darabot mutattak be a Pinceszínházban. A homoszexualitás és annak társadalmi el(nem)fogadottsága, mint téma, már lerágott csontnak számít. Azonban a testi kontaktus nélküli férfiszerelemről a jelek szerint még van mit mondani. Chris (Barabás Richárd) és Luke (Mohai Tamás) gyerekkoruk óta ismerik egymást. Minden idejüket együtt töltik. Mivel családjuk le se szarja őket, egymásért élnek. Családot, majd párt találnak egymásban-szerelmük tényét azonban sosem mondják ki. Túl macsók beismeréséhez. Egyébként mindent megbeszélnek, minden titkukról tudnak. A régi szerelmesekhez hasonlóan van saját helyük, amelyről csak ők tudnak. A folyó partján közös sátorban alszanak, egymás mellett. Kapcsolatuk több mint barátság, és ez leginkább akkor ütközik ki, mikor Chris életébe belép egy harmadik. A Nő, az Első Nő.

Kép A naív és szereleméhes Julie-t Juhász Lujza alakítja, kezdetben hűvös, majd fel-fel fellobanó nőieséggel. Chris szereti a lányt, de nem tud mit kezdeni vele. Testileg együtt vannak, de lelke Luke-é, aki égtelen haragra gerjed és jeleneteket rendez a lány miatt: "Fontosabb neked egy csaj, egy dugás, mint én!?"-vonja felelősségre barátját. Chris nem tud dönteni, Luke viszont nem akar osztozkodni. A minidráma (alig több mint egy órás) végül tragikomikus módon ér véget. Magukat és identitásukat kereső, családjukat elvesztő fiatalokat látunk. Nagy szavak és érzelmekre nincs hely a mai világban. A srácok sem moralizálnak, hosszú órákig töprengve. A Pöpec a felszínes félmondatok, bazmegolásba fuló szerelmi vallomások, elcseszett numerák és könnyű kapcsolatok világán keresztül tart tükröt az idősebb generáció elé: milyen jogon ítélkeztek? A ti fiaitok vagyunk. Mi sem vagyunk rosszabbak, csak magányosabbak.   

A kortárs színház nagy reménységének tartott Chloe Moss darabja látszólag felszínes és mindennapi problémákról, apró-cseprű ügyekről szól. A szöveg sokszor trágár, azonban a két fiú a köztük lévő többmintbarátságot csak durván és egymást bántva, korholva tudja kezelni. Fenntartani és megóvni, amíg lehet. Beszélnek a lányokról, de tudják: igazán nem vágynak rájuk. Ahogy szexuális értelemben egymásra sem. Végül Luke nem bírja tovább, katonának áll. Hideg, rücskös, foglyait kínzó és meggyalázó kőbunkó lesz belőle. Egy harci zombi Bush seregéből. Minden elfojt és végül beleőrül barátja hiányába. Büszkeségéből azonban nem enged. A tragédia elkerülhetetlen, azonban kissé groteszkre sikerül.

A Pinceszínház előadásának erőssége, hogy filművészeti főiskolások, "mai fiatalok" keltik életre napjaink világát. Magukat és helyüket kereső gyerekek. Szép gesztus volt a színház részéről, hogy ezt a fajsúlyos és világsikerű darabot rájuk bízta. Nem mindig birkóznak meg a szerepel, még félnek lángolni, kimutatni érzelmeiket. A téma is kényes. Kiemelkedőt alakít a megcsalt barát szerepében Mohai Tamás. Egy óra alatt, két röpke jelenet között hanyag és műmacsó kertvárosi fiúcskából tökéletes katonává, agyatlan ölőgéppé vedlik át. 

A Pöpec mindenkinek ajánlható, akit érdekel, hol kezdődik a barátság. És persze, hogy létezhet e szerelem-szex és vad orgiák nélkül.

(Fotónk csak illusztráció)

 G Gabor

 

A mappában található képek előnézete