Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Greta Garbó: nők a nőkért a Pincében

2010.02.23

Hollywood ember- és lélekölő gépezete magányos és önsorsrontó tehetségeit nemcsak lerántja, kiszívja és lelkileg elkoptatja. Konok igyekezettel lehazudja valós énjüket és átmaszkírozza őket. Új embert csinál belőlük, plakátnőket és férfiakat, mert pont ezek szeretnének lenni. Mindig olyan karaktert és emberi ízt, amilyenre éppen szükség és igény van. Dívát vagy prostit. Amerika filmmoguljai eladásra szánt cipőkként és kis estélyikként kezelték Greta Garbot is, az elérhetetlen svéd istennőt mítoszát kapcsolva hozzá.

Jó érzékkel osztották rá Mata Hari szerepét, titokzatos ős-nő, két nem és identitás határán: 

 

Kép


 

A Pinceszínház Garbo című darabjában visszaforgatta az idő kerekét, bepillantást engedve a művésznő köré emelkedett kommunikációs és plyetkaerődítmények falai közé. A darab nem Greta Garborol szól, hanem egy Greta Gustaffson nevű magányos és kishitű, sértett és elveszett lányról. Tin Andersen Axell sajátos megközelítésből, magánlevelezésén keresztül mutatja be életét. A Pince színpadán Fullajtár Andrea kelti életre, aki rendkívüli átéléssel, empátiával bújik bele a titokzatos svéd asszony bőrébe. Félelmetes erővel és hitelességgel, mintha tényleg Greta Garbo jött volna el közénk.

Szántó Erika rendező a darab nézőterét, perspektíváját kitágítja, a nézőtérből is játéktér lesz. Greta lejön, alászáll a nézők közé, karnyújtásnyira hisztizik és szenved tőlünk. Az egész színházból két lenyügöző nő, Fullajtár Andrea és a szeretőjét Mimit alakító Szandtner Anna magánbirodalma lesz. Le-föl szaladgálnak, egymás és maguk iránt rajongva, vagy éppen sírva. A Garbo nem egy tipikus életrajzi mű, amely pontról-pontra taglalja a színésznő életét: diákéveit és felnőtt nővé, asszonyokba szerelmes asszonyá válását igen részletesen nyomon követhetjük. Talán kicsit didaktikusan is, mintha Dr. Freud is ott ült volna a darab rendezői között. 

A kórkép: a szegény és alkoholista apával súlyosbított családból jött Greta elmenekül otthonról. Apja bántotta és borgőzös tombolásával megijesztette, anyja pedig mélyen lenézte és lebecsmérelte. Kisebbségi komplexusait, szorongásainak gyökerét nagyon jól megérti és átéli Fullajtár Andrea, belevíve alakításába minden ki nem mondott félelmet, amely egy nőt, egy lányt, egy embert kínozhat.  

Kép

 Greta Garbo meggyűlölte anyját, de egyben hozzámérte magát. A Pincében fellépő Greta sajnálattal és lenézéssel tekint magára, de jól tudja: isteni tehetség. Tudja, nem hiszi el, hogy ilyen jó művész és nő lehet. Nincs szinkronban a róla kialakított tökéletes nő képpel. 

Első, sikertelen éveiben (fodrász, eladó) anyja szemén keresztül nézte magát. Az ő szemében a Férfi, a Vezér egy erős nő, saját anyja volt. Bár férfiakkal is lefeküdt, de ismertté és botrányossá leszbikussága tette. Saját nem iránti vonzalmát egy ideig titkolta, de szeretői elkottyantották magukat, magánlevelezéséből pedig egyértelműen kiderült: a nőkben talált igazi vigaszra és társra. Szandtner Anna alakítja Mimit, az elkényeztetett zsidó úrilányt, akivel még színész hallgatóként szeretnek egymásba. Mimi felületes és vidám, Greta önsajnáló és depresszív alkatát, a két személyiség különbözőségét és egymást kiegészítő puzzle jellegét jól mutatja be a darab. A színésznők először szerelmespárt, majd családot alkotnak a szemünk előtt, mindössze két óra alatt. Szexualitásokat, lelki és testi egyesülésüket, egymás iránti mágnesvonzalmukat nagy akarással, de kicsit félve, szégyenlősen mutatja meg a két magyar színésznő. A férj-feleségszerűen veszekedő párt kiválóan hozzák (standard alakítás), a szerelmes nőket és meghitt csókjaikat viszont hol be merik vállalni, hol csak tettetik. Mintha szégyelnék, még a látszatát is annak, hogy nem olyanok, mint a többség. Nagy magyar finomkodás.

Kép

A darab Greta Garbo hollywood-i szárnyalását, majd a nyilvánosságtól való elrebbenését és egyre mélyülő magányát kicsit elsietve, de szép, egyszerűen megkomponált jelenetekkel mutatja be. Szeretője, Mimi színésznek túl átlagos, így kiváló, szürke és boldogtalan feleség lesz belőle. Szandtner Anna a leszbikus tigris unatkozó főállású anyukává válását groteszk és nagyon eredeti módon hozza. Szavaiban ott bujkál a tisztára sikált konyhák rémisztő csendje, gőgicsélő gyerekkel és hülye és unalmas, petyhüdt péniszként lógó férjjel. Mimit egy óceán és egy teljesen más életmód választja el Gretától, aki fokozatosan kiszeret sztár önmagából és elbújik a világ elől. Még egyszer találkoznak, érzelmeik a régiek, de Mimi már túl hétköznapi, konzumnő lesz ahhoz, hogy újra Gretába merjen szeretni. Greta így a magányba menekül, múltjába réved. Keresi a nőt, magában és Mimiben. Egyikükben sem találja meg a régi tüzet.

Szántó Erika rendezése és Bujdosó Réka díszletei nagyszerűek, korhűek. Lehet gyönyörködni, hacsak a felszínt nézzük. Az előadás közben Zöldi Gergely képeket vetít Gretáról, óceáni átkeléséről és a már akkor is nyüzsgő, kaotikusan szép New Yorkról.

Megható és emberi, hosszú és magyar viszonylatban túl sok érzelmet, őszinteséget felvonultató darab. Be meri ezeket fogadni a hazai közönség?

Fullajtár Andrea annyi szerelmet, csalódást és büszke gyöngyeséget visz bele alakításába, amely még a magyar színjátszásban is páratlan. Egy szabad, független, őszinte és elveszett nőt láthatunk, aki egy fruskában találja meg emberi, a színpadon pedig isteni énjét. De az istenek, mint tudjuk, elbuktak.

Garbot viszont még megnézhetik.

Szilágyi Iván Péter

(Nehéz-Posony Kata fotói)